Egy helyen már megbukott a négynapos munkahét, ön örülne, ha így kéne dolgoznia?

A Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalatok közül először a Telekom volt az, amely meglépte, hogy bizonyos osztályain dolgozó kollégáit négynapos munkarendbe vezényli át. A vállalat a nagyszabású kísérlet során arra volt kíváncsi, hogy a változatlan alapbér és feladatok mellett ugyanazt a hatékonyságot el lehet-e érni, mint heti öt ledolgozott napban. A Telekom szakemberei hetente vizsgálták, miként változik a kísérletben résztvevő kollégák hangulata és teljesítménye, elemezték, hogy a tesztcsapatokon belül mekkora a fluktuáció és a betegszabadságok mennyisége. 

Az első hónapok kecsegtetőek voltak, ugyanis 2022 második felében a Magyar Telekom Csoport bejelentette, a pilot jellegű munkarendet kiszélesítik, több csoportra és több területre kivetik azt, dupla annyi kolléga vett onnantól részt a kísérletben. A cégcsoportnál elsősorban az ügyfélszolgálati, műszaki hibaelhárító, technológiai értékesítés, és az SAP rendszerekkel foglalkozó kollégák vettek részt a programban. Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere még bizakodva akkor úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi tapasztalatokra építve abból indultak ki, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön. 

Váratlan visszavonulás

Amekkora port kavart annak idején a négynapos munkahét bevezetése, ugyanakkorát szólt a Magyar Telekom minapi bejelentése, miszerint hosszas tanácskozás után idén úgy döntenek, nem forszírozzák a témát. A korábbiaktól eltérően most a téma köré nem szerveztek nagy sajtóeseményt, egy közleményben tudatták csak, hogy ennyi volt, visszatérnek a szokásos munkarendhez. 

– indokolta döntését a vállalat, amely közölte, lezárja a projektet és tovább keresik azt a megoldást, melynek köszönhetően a jövőben széleskörűen lehet biztosítani a munka és a magánélet egyensúlyának javulását. 

A kísérlet során kiderült, hogy bár az elején valóban voltak pozitív visszhangok, azonban a hosszútávú teszt alatt bebizonyosodott, hogy nem minden érintett terület tudta ugyanolyan hatékonyan ellátni a munkáját. Kiemelték, hogy bár voltak olyanok, akik gond nélkül ledolgozták az értelemszerűen intenzívebben ledolgozott négy napot, mások a munkájuk jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott megfelelően dolgozni ilyen munkarendben. Úgy fogalmaztak, hogy a vegyes munkarenddel működő csapatok összehangolása is hosszú távon szintén kihívásokat jelentett

– írta közleményében a Telekom, amely a programját február végével függeszti fel, addig élvezhetik a munkapiacon egyedi munkarendet azok, akiknek nem jelentett ez problémát és örültek a háromnapos hétvégének. 

Máshol is látják, nem biztos, hogy ez a jó út

A Telekom mellett a Libri könyváruház az, amelyik kísérletezik a négynapos munkahéttel, ők éppen a tesztidőszak közepén járnak, de már látják a problémákat. Állításuk szerint komoly kihívást okoz a rugalmas, valamint a fix munkaidőben dolgozókra ugyanúgy alkalmazni az új modellt, emiatt a csoportnál csak minden ötödik munkavállaló vehet részt a tesztprogramban. Ludvig Orsolya a Libri-Bookline csoport marketing és kommunikációs igazgatója a Euronewsnak arról beszélt, hogy a négynapos munkahét a: a munkavállalóknak sem volt könnyű.

– jelezte a Libri kommunikációs vezetője.

Más megoldásra törekszik a konkurencia

Kerestük a Telekom legnagyobb hazai konkurenciáit, ők hogy állnak itthon a témához, küldtünk levelet a Diginek, a Vodafonenak és a Yettelnek, azonban csak utóbbi válaszolt. Természetesen amennyiben ez cikkünk megjelenése után változna, frissítjük írásunkat. 

A Yettel Mandinernek küldött írásában azt írta, egyelőre nem tervezik, hogy a négynapos munkahéttel való kísérletezést. Mint írták, a tapasztalatai szerint a kollégáik nem feltétlenül kevesebb munkára, hanem inkább rugalmasabb időbeosztásra vágynak, és ebben ők igyekeznek a lehető legnagyobb partnerséget biztosítani a számukra. 

– fogalmaztak. 

A Yettel szerint ez a metódus segít abban, hogy a személyes jelenlétet igénylő megbeszéléseket az irodai napokra szervezzék, és megvan benne az a rugalmasság is, ha valakinek az élethelyzete miatt szükséges, akkor bármikor otthon maradhat. 

– szögezték le. 

A Yettelnél ezen kívül péntekenként úgynevezett meeting light Friday-t tartanak, aminek értelmében igyekeznek a pénteki napokat az egyéni munkára, az elmélyülésre, az elmaradt feladatok pótlására, az önfejlesztésre fordítani.

Több lépésből áll

Az Ernst and Young (EY) tavaly kiadott egy tanulmányt, ők mit gondolnak a négynapos munkarendről és mint írták, ennek bevezetése komoly előkészületeket és terveket igényel. Mint írták, a négynapos munkahét klasszikus értelemben a 100-80-100 modellt jelenti:

• a fizetés 100 százaléka jár 
• az idő 80 százalékában teljesített
•  100 százalékos termelékenységért. 

A nagyvállalat szerint elterjedt a 4x9 órás modell is, amely nem jelent mást, mint napi kilenc órát kell dolgozni négy napon keresztül, amely egy kisebb, ugyanakkor jelentős lépés az 5x8-as klasszikus modellhez képest.

– írták elemzésükben az EY szakértői. 

A tanácsadó vállalat szerint fontos a fokozatosság, mert a hirtelen drasztikus változtatás negatív hatással lehet a projektre, úgy fogalmaztak, a négynapos munkahét bevezetésének sikere számos, komplex tényezőn múlik. A bevezetés előtt azt tanácsolják, hogy mindenképp egyeztessen a négynapos munkahéttel kacérkodó cégnek a HR, a jogi és a bérszámfejtési osztálya, ugyanis azokat is nagyban érinti a változtatás. „Nem szabad elfelejteni, hogy a négynapos munkahét nem csak egy vonzó értékajánlat a munkavállók számára, hanem egy olyan jelentős szervezeti változás, ami alapos, professzionális felkészülést igényel” – emelték ki.

Ön örülne, ha a munkahelyén négynapos munkavégzést vezetnének be? Írja meg kommentben! 

A nyitókép illusztráció. Fotó: SAKKMESTERKE / SCIENCE PHOTO LIBRA / AAT / Science Photo Library via AFP