Az EP öt frakciójának nagyon nem tetszik a magyar panasztörvény

Az Európai Parlament öt pártfrakciója levéleben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben aggályaikat fejezik ki a többi között az Országgyűlés által április 11-én elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény miatt.

Sérti a magyar helyreállítási terv keretében vállalt kötelezettségeket

A Zöldek, az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a Renew és az Európai Baloldal képviselőcsoportok vezetői levelükben rámutattak: a szóban forgó törvény lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy bejelentést tegyenek a magyar életmóddal és az alaptörvénnyel ellentétes tevékenységekről, ami magában foglalja a „házasság és a család alkotmányosan elismert szerepét” sértő tevékenységeket. „Úgy véljük, hogy ezek a rendelkezések, ha megvalósulnak, komoly veszélyt jelentenek az LMBTIQ-emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára” – hangsúlyozták. 

A bizottságnak címzett levelükben a képviselőcsoportok arra is kitérnek, hogy a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezetet és egyes kapcsolódó törvények módosítása, véleményük szerint „drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagymértékben csökkentené szakmai autonómiájukat és

A frakcióvezetők úgy vélik továbbá, a jogalkotási eljárás sérti a magyar helyreállítási terv keretében vállalt kötelezettségeket, különösen a „jogalkotás minőségének, és az érdekelt felek valamint szociális partnerek döntéshozatali bevonásának javításra tett célkitűzések területén”. „Véleményünk szerint ez egyértelműen lehetetlenné teszi a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifizetési kérelem pozitív értékelését” – hangsúlyozták. 

Magyarország nem teljesítette a kötelezettségét

Arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy függessze fel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) program keretében történő kifizetéseket, mivel Magyarország nem teljesítette a programban a tanárok javadalmazásának reformjára vonatkozó konkrét konzultációs kötelezettségeket, beleértve a szakszervezetekkel való érdemi konzultációt. A frakciók úgy vélik, hogy a szóban forgó a jogalkotási folyamatok Magyarország részéről

valamint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia romlásához.

 „Az egyenlőség, az emberi méltóság és az alapvető jogok az EU alapításának központi elemei, és bízunk az Európai Bizottság elkötelezettségében, hogy hatékony lépéseket tesz, ha egy tagállam szándékosan megsérti ezeket az uniós értékeket” – hangsúlyozták a levél aláírói.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd