A Gyurcsány-párt pártigazgatója szerint a számvevőszéknek az a problémája, hogy „a DK nem a Fidesz”. Az ÁSZ most a baloldali pártalapítványok pénzügyeit vizsgálta.
Az Állami Számvevőszék honlapján a napokban több olyan jelentés is elérhetővé vált, amely a költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványokkal foglalkozik. A dokumentumok tartalma alapján erősen megkérdőjelezhető az a baloldal által minden fórumon hangoztatott narratíva, miszerint az ellenzék az átláthatóság és az elszámoltathatóság mellett tör lándzsát, illetve kéri azt számon a kormányzaton.
Ami az előzményeket illeti: az ÁSZ nem először talál jogi kivetnivalót az ellenzéki pártok pénzügyei körül. Ahogy arról portálunk is beszámolt, 2021 elején a hatóság közleményéből megtudhattuk, hogy
Az ÁSZ tavalyi közleménye alapján elmondható, hogy a Gyurcsány-párt a 2018-as országgyűlési választás kampánypénzeinek felhasználása során megsértette a számviteli, a párt- és a kampánytörvényt is.
A Demokratikus Koalíció természetesen ezt vitatta, ám a párt és az Állami Számvevőszék „csörtéje” messzebbre nyúlik vissza. Történt ugyanis, hogy 2018-ban tűz ütött ki Budapesten, a Teréz körúton. A tűzeset következtében Gyurcsány Ferenc pártjának irodái teljesen megsemmisültek, miután a legégett épület 5. emeletén voltak a Gyurcsány-párt irodái is.
Kettő évvel később, amikor a párt és az ÁSZ ismét nézeteltérésbe került, a DK a tűzeset miatt bekövetkezett károkkal próbált kibújni az elszámolási,- és bemutatási kötelezettség alól. Ugyanis 2020-ban az ÁSZ kezdeményezte a DK költségvetési támogatásának felfüggesztését, miután a 2017–2018. évi gazdálkodásának ellenőrzése során megállapította, hogy a párt pénzügyi kimutatásai nem mutatnak megbízható és valós képet annak bevételeiről és kiadásairól. A hatóság azt is leszögezte, hogy
A bejelentést követően Gyurcsányék „pártállamot” kiáltottak, és azt állították, hogy az ÁSZ olyan dokumentumokat kér tőlük, amelyek a központi irodájukban 2018-ban keletkezett tűzben elégtek.
Ezzel szemben a számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint hangsúlyozta, a szervezet nem kért a tűzeset idejére eső dokumentumokat a Demokratikus Koalíciótól. További adalék, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumokat a szervezet székhelyén kell tárolni, ha pedig azokat mégis más helyen őrzik, azt be kell jelenteni a NAV-nak. A DK nem tett ekkoriban ilyen bejelentést, pedig a székhelye nem abban a Teréz körúti irodában volt, ahol a tűz keletkezett, így a hivatkozott dokumentumok a törvény értelmében ott sem lehettek volna az ÁSZ szerint. Tehát a Gyurcsány-párt vagy hazudott azzal kapcsolatban, hogy a hatóság által kért dokumentumok elégtek, vagy pedig
Ezt követően 2021-ben egy másik baloldali párt, a Momentum került az ÁSZ látókörébe, a vizsgálat szerint a párt megbízhatatlan gazdálkodást folytatott. Az Állami Számvevőszék alelnöke egy sajtótájékoztatón közölte a nyilvánossággal: a Momentum a 2018-2019-es vizsgált időszakban nem teremtette meg gazdálkodásának átláthatóságát, illetve a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párt tagsága, sem az állampolgárok felé.
Az érintettek nem hagyták szó nélkül a vizsgálatokat és a megállapításokat, az elmúlt években az Állami Számvevőszéket egyre-másra érték a támadások. A feltárt hiányosságok kapcsán a baloldali politikusoknak általában az volt a reakciójuk, hogy az ÁSZ a „Fidesz ökle”, és nemlétező szabálysértéseket tár föl.
Gyurcsány Ferenc egészen odáig ment, hogy az Állami Számvevőszéket a diktatúra eszközének nevezte, majd
Azonban a korábban diplomaügybe gabalyodó momentumos Hajnal Miklós is írt már nyílt levelet a számvevőszék elnökének.
Hozzá kell tenni azt is, hogy az ÁSZ nem csak az ellenzéki pártoknál, hanem a kormánypártoknál, illetve alapítványainál is rendszeresen vizsgálódik. 2021-ben a hatóság átfogó ellenőrzést tartott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványnál(Fidesz). A jelentésben kiemelték, az alapítvány a szervezeti és szabályozási kereteit a jogszabályban előírtak szerint kialakította, amivel a szabályszerű gazdálkodás feltételeit megteremtette.
Az ÁSZ közleményéből az is kiderült, hogy a 2018-2019 közötti időszakban a kapott támogatások elfogadása, felhasználása és nyilvántartása is szabályszerűen történt. A politikusok és megmondóemberek által felhozott kritikákkal, és alaptalan vádakkal szemben tehát az igazság az, hogy az ÁSZ kizárólag az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől függetlenül végzi munkáját.
A Számvevőszék feladatai közé tartozik annak megállapítása is, hogy egy pártalapítvány törvényesen gazdálkodott-e, az éves számviteli beszámolók és a pártalapítvány tevékenységéről szóló éves jelentések a jogszabályi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat betartották-e.
A napokban kikerült szabályszerűségi ellenőrzés típusú jelentések három pártalapítványt érintettek: a Jobbik Magyarországért Mozgalom alapította Jobbik Magyarországért Alapítványt, a Párbeszéd által létrehozott Megújuló Magyarországért Alapítványt, valamint Demokratikus Koalíció által létrehozott Új Köztársaságért Alapítványt.
Az ellenőrzések az alábbi három fő kérdésre keresték a választ mindegyik pártalapítvány tekintetében:
A pártalapítványok létrehozásról jogszabály rendelkezik. A vonatkozó 2003. évi XLVII. törvény szerint „a pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a pártok működéséről és gazdálkodásáról törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre”. A pártalapítványoknak működésük, és gazdálkodásuk során szigorú szabályoknak kell megfelelniük.
A Párbeszéd pártalapítványával kapcsolatban az első kritérium tekintetében arra a megállapításra jutott a számvevőszék, hogy a Megújuló Magyarországért Alapítvány törvényes gazdálkodásának alapvető szabályozási feltételei 2019 és 2020. október 29 között nem voltak biztosítottak, ugyanis az alapítvány nem rendelkezett a Számviteli törvény előírásai szerinti számlarenddel. Az alapítvány pusztán 2020. október 30-tól biztosította újbóli törvényes működését.
A második kritérium vonatkozásában a Párbeszéd pártalapítványa szintén csak részlegesen tett eleget a jogszabályi előírásoknak. Ugyanis a pártalapítvány kiadásainak elszámolása tekintetében
Az indoklásban kifejtik, hogy a kuratórium elnöki feladatainak ellátására vonatkozó megbízási szerződés alapján történt kifizetések nem a jogszabályban meghatározott módon történtek. A kuratórium elnöke, Büttl Ferenc szerint az volt a probléma, hogy 2019-ben nem három, hanem csak két különböző ember írta alá a bizonylataikat.
A Telex megkeresésére a kuratóriumi elnök elmondta: „nem is gondolta volna, hogy a banki átutalásokról szóló papírokat is három embernek (egy utalványozónak, egy végrehajtónak és ellenőrnek – a szerk.) kell aláírnia”. A támogatások körében megállapított hibák tekintetében pedig az indoklásból megtudhatjuk, hogy a mérhetetlen támogatottságú párt által létrehozott alapítvány a megkötött szerződéseket nem tudta alátámasztani olyan bizonylatokkal melyek megfeleltek volna a törvényi előírásoknak.
A harmadik és egyben utolsó kritérium tekintetében az alapítvány a fentebb taglaltak kivételével megfelelt a jogszabályok által támasztott kritériumoknak. Tehát az alapítvány az éves beszámolókat, és jelentéseket elkészítette, azonban azok tartalmilag kifogásolhatóak voltak.
A számvevőszék által „Lényeges törvénysértések a pártalapítványoknál” címmel kiadott közleménnyel kapcsolatban a Telex így fogalmaz: „A teátrális megfogalmazás mögött azonban valójában csak kisebb könyvelési hibák állnak, ha egyáltalán valami”. Tehát, ha a baloldal valamelyik pártjánál az országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve valamilyen törvénytelenséget talál, akkor egyszerű „könyvelési hibákról” van szó. A Telex az ügyben megkereste a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökét Büttl Ferencet is, aki szintén elmondta, hogy semmiféle lényeges törvénysértésről nincsen szó, az ügy teljesen jelentéktelen.
Minden magyar állampolgár belátására bízom, hogy ezek mennyire súlyos dolgok”
– fogalmazott Büttl a Telexnek az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatban. A kuratóriumi elnök azonban azt is elmondta, hogy az ÁSZ ellenőreitől mindig pozitív hozzáállást és segítőkészséget tapasztalt, szerinte az eljárás alapvetően korrekt volt, illetve hozzátette azt is, hogy „a szabályokat nem az ÁSZ munkatársai hozzák”.
Az Állami Számvevőszéknek nem először került a látókörébe a Jobbik. Ahogy arról portálunk is beszámolt, még 2018-ban az ÁSZ hatalmas, 331 millió forint összegű bírságot szabott ki a Jobbikra. A 4 évvel ezelőtt meghozott bírság indoklása szerint a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását, valamint akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. A hatóság azt is feltárta, hogy
A 2022. június 14-én közzétett három jelentés közül az egyik a Jobbik pártalapítványával foglalkozik. A Jobbik Magyarországért Alapítvány esetében szintén három megállapítást tett a hatóság. Az ÁSZ által megadott első kritériumnak a pártalapítvány eleget tett. A közlemény szerint „a Jobbik Magyarországért Alapítvány törvényes gazdálkodásának alapvető szabályozási feltételeit a 2019-2020. években biztosította”. A második és a harmadik pontban azonban már koránt sincs minden rendben. Az ÁSZ közleménye szerint a Pártalapítvány a 2019-2020. években a költségvetési támogatás felhasználásával, kiadásaival és az általa nyújtott támogatásokkal a törvény által előírt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, ugyanis ezekben az években nem tettek eleget az éves beszámolási kötelezettségüknek.
A Telex a Jobbikot is megkereste az ügyben. „Nem felel meg a valóságnak az az Állami Számvevőszék által megfogalmazott és ennek nyomán a médiában megjelent állítás, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány a 2019-2020. években nem tett eleget beszámolási kötelezettségének” – fogalmaz a párt.
Kifejtik azt is, hogy szerintük
a Jobbik Magyarországért Alapítvány ezekben az években is maradéktalanul és határidőben eleget tett beszámolási kötelezettségének,
a számviteli törvény és egyéb jogszabályok szerinti beszámolóit és azok mellékleteit a jogszabályi előírásoknak megfelelően letétbe helyezte, így tevékenysége és gazdálkodása minden szempontból ellenőrizhető és átlátható”.
Az ÁSZ jelentése alapján megállapítható, hogy a DK alapítványánál található a legtöbb és legsúlyosabb szabálytalanság. Az ÁSZ által megadott első kritériumnak azonban Gyurcsány Ferenc pártja is megfelelt. A hatóság szerint Az Új Köztársaságért Alapítvány a törvényes gazdálkodás alapvető szabályozási kereteit a 2019-2020. években kialakította. Azonban ahogy említettem,
Ugyanis ők a Számvevőszék szerint a 2019-2020. évben nem készítettek megfelelő beszámolót, és a bizonylataik sem voltak rendben. A hatóság részletes jelentéséből az is kiderül, hogy Gyurcsány pártjának alapítványa nem tüntette fel honlapján az egyik 500 ezer forintnál többet adományozó támogatójának adatait.
„Nem tartjuk jogosnak a pártállami számvevőszék újabb támadását a Fidesznek nem tetsző politikai szereplők, így most a DK, illetve annak pártalapítványa ellen. Minden megállapításában kifogással is éltünk, amelyből természetesen egyet sem fogadott el az ÁSZ” – közölte Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója , aki szerint az ÁSZ gondja az volt, hogy „a DK nem a Fidesz”.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Ma már biztosra vehető, hogy a hazai pártrendszer jelentős átrendeződése előtt állunk.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
„Magyar Péter a legdurvább háborús retorikát képviselő Európai Néppárthoz akar csatlakozni” – közölte a fideszes EP-képviselő.
Kristi Noem republikánus kormányzó életrajzi könyvében részletesen elmeséli, miként lőtte le az engedetlen családi kutyájukat.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
