A tapasztalt jobbos honatya és az operettellenzéki bogárirtó harca a gyulai „billegőben”

A gyulai körzetben alig három és fél százalék volt a Fidesz előnye a 2018-ban még külön induló, ma összefogással próbálkozó ellenzék pártjaihoz képest. Ezért számít elvileg billegő körzetnek Békés megye 3-as számú egyéni választókerülete.

Megfelelő jelöltet talált-e a DK-s Leel-Őssy Gábor üzletember személyében, vannak-e elegen azok a szavazópolgárok, akik leváltanák a három cikluson át bizonyító egykori gyulai kórházigazgató Kovács József kormánypárti honatyát?

Ez a román határ menti, dél-alföldi – Féja Géza népi író szavával: viharsarki – választókerület 20 települést foglal magában. Székhelyének, Gyulának bő 30 ezer lakosa van. Sarkadnak 10,5, Szeghalomnak 8,7 ezres a lélekszáma: ez a következő kategória. A Szeghalmi járásban Vésztő, 6800, Füzesgyarmat 5800 fővel viselhet város nevet. Van még egy 5000 fő alatti nagyságrendű városka is a gyulai járásban, a magyar, sváb, román, cigány, szlovák népelemet hangsúlyozottan magában foglaló Elek. (A több nemzetiség együttes jelenléte kisebb-nagyobb mértékben másutt is jellemző, mivel a török hódoltság itt eredményezte a magyarság legdurvább megfogyatkozását.) A felsorolt városok adják a szavazópolgárok körülbelül felét, a 14 község a másik felét.

Gyenge, ellentétekkel terhelt gyulai ellenzék

Gyula, ami a megye második legnagyobb városa, kifejezetten polgári múlttal rendelkezik, nemesi származákok, tisztviselők, parasztpolgárok, kisiparosok egyaránt lakták a Horthy-korszakban. Jobboldalra elkötelezett, harmadik ciklus óta a fideszes Görgényi Ernő a polgármestere, aki 2019-ben például 60,38 százalékkal nyert, négy további jelölt osztozott a maradék nem egészen 40 százalékon. Figyelemre méltó, hogy a második egy civil lokálpatrióta lett. Leel-Őssy Gábor, a Gyurcsány-párt polgármesterjelöltje – Kovács József mostani kihívója a parlamenti mandátum megszerzésére! – csak a harmadik helyet érte el, alig 13 százalékkal. Ráadásul nem sorakoztak fel Leel-Őssy mögött egységesen a pártok. 

Kudarcos volt tehát a másutt már divatos ellenzéki összekovácsolódás a gyulai helyhatóságin, ahol ráadásul egy kivételével minden városi egyéni körzetben fideszes jelölt nyert. Bár próbálkozott vele, sem a DK, sem a Márki-Zay Péter-féle helyi Kossuth-kör nem tudott sűrűsödési pontot képezni, inkább egymással civakodtak.

 A Gyulán eleve harmatgyenge Jobbik is ’19-ben olyan egyéni városi képviselőjelölttel kísérletezett, aki aztán alig kapott szavazatot. Tavaly augusztusban azonban förtelmes hírnevet szerzett ugyanez a politikus, súlyos, kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt tartóztatták le.

De ha a helyi ellenzék minőségét teljesen fel akarjuk mérni, meg kell ismerkedni az ottani Momentum-csoport szerepével is, amely pártképződmény átfedésben áll Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmával (MMM). Ők csak ’19-ben tűntek fel olyan hiszterizáló viselkedéssel, amely Gyula városa rokonszenvét enyhén szólva nem vívta ki. Az úgynevezett „ikszeldbeásokról” van szó… 

„Ikszeldbeások” Orbán és a DK ellen

A fenti játékos csoportbecenév Mikóné Hirth Beáta keresztnevét rejti. Őt tarthatjuk a gyulai Momentum „ikonikus” alakjának is. E momentumos hölgy azzal tett szert országos ismertségre, hogy

vagy csempészte a receptek közé. Gyakran munkaidőben végzett kampánytevékenységet. Tehát közpénzen, közalkalmazottként politizált. Ura, Mikó János ugyanis az MMM színeiben indult helyhatósági képviselőjelöltként. 

Hirth Beáta munkahelyi viselkedése miatt az önkormányzat egészségügyi alapellátási intézményének vezetője rendkívüli felmondással élt vele szemben. Hirth erre munkaügyi pert indított, de első és másod fokon elvesztette azt. Bizonyítást nyert, hogy az önkormányzati intézmény jogszerűen járt el, mert Hirth több törvényt is megsértett. A helyi Momentum hiszterizáló hajlamát mutatja, hogy Hirth úgy próbálta a jogerős ítélet előtt beállítani az ügyet, mintha politikai véleménye miatt őt üldözték volna.
Második emlékezetes akciója a járvány első időszakára esett: O1G feliratú szájmaszkos szelfit posztolt magáról a közösségi oldalon.

Harmadik felvonása az „ikszeldbeások” tragikomédiájának, hogy a tavaly őszi ellenzéki előválasztáson Mikóné, megszerzett kétes hírnevében bízva maga indult el a közös ellenzéki parlamenti képviselőjelölti győzelemért. Ellenfele – és legyőzője – Leel-Őssy Gábor DK-s jelöltaspiráns volt, szövetségben az MSZP-Párbeszéddel és a Liberális Párttal. A momentumos Mikóné Hirth Beátát Márky-Zay Péter mozgalma és a Jobbik támogatta. 

Miután a korábbi egészségügyi dolgozó csúful kikapott, Márki-Zay azonnal átnyergelt Leel-Őssyre, az elmúlt hetekben-hónapokban többször léptek fel közösen a körzet településein a parlamenti választás kampányában.

Vagyis Mikóné Hirth Beátáék nem álltak be utólag sem Leel-Őssy mögé. A szomszédos – orosházi – körzetben vezetik le inkább kampányolási késztetésüket. Közelebbről: az Erdős Norbert agrárállamtitkár riválisaként megjelenő jobbikos Szabó Ervin utcafórumain bukkannak fel. Nem látni nagyon a közös ellenzéki összefogás gyulai demonstrálását más pártok helyi képviselői részéről sem.

Operettellenzéki rovar- és rágcsálóirtó

A gyulai momentumosok egyébként az előválasztási harcok idején Leel-Őssyt Fidesz-kollaboránssággal gyanúsítgatták. Fölemlegették, hogy üzletemberként időről-időre nemcsak baloldali, hanem fideszes önkormányzatokkal is érdekeltségben áll. Pletykálják Gyulán és másutt is a körzetben, hogy nem is akar annyira nyerni.

Mit tartsunk efelől? Hiszen a közös jelölt mindenképp Gyurcsány Ferenc bizalmi embere Békés megyében. A 2010-es évek első felében ugyanis közreműködött az MSZP szétszakításában a DK helyi létrejötte, megerősödése érdekében. Jelenlegi kampánystábjában ott találjuk a hajdani SZDSZ-es gyulai polgármestert, Lebenszky Attilát. De azt is figyelembe kell venni, hogy Leel-Őssy, bár a gyurcsányi lózungokat ma is készségesen felmondja,

Konzorciumtagként, önálló üzleti szereplőként megbízásokat kapott nemcsak balos, hanem fideszes önkormányzatoktól is. Szerződésben állt például Miskolc városával a fideszes Kriza Ákos polgármester idején is, vagy Budapesten a szintén jobboldali városvezetést megtestesítő Tarlós István-korszakban. 

Helyi baloldali informátoraink közül is többen azt vélik, nem veszi annyira komolyan az ellenzékiséget, nem hajt annyira a győzelemre. S hogy netán csak azért vállal be indulásokat, hogy uralja üzletemberként a baloldali megrendelési felületeket is. A pártpolitikai felkéréseknek való engedés, a jelölti szerep megkerülhetetlenné teheti ezt az egyébként vérbeli üzletembert egy tovább tágítandó, politikai táborokon átívelő hatókörben.

A hagyományos baloldalnak jó a Fidesz is?

Ez hát az ellenzéki politikai paletta Békés megye 3-as választókerületében. Nem biztos, hogy kielégíti a baloldali-liberális embereket. Pedig nemcsak Gyulán vannak ilyenek. Sőt, a békési és csongrádi vagyis dél-alföldi vidék sajátsága, hogy

Például mert az agrárproletáriátust képviselő mozgalmak hajdan itt csúcsosodtak ki. De mivel erős volt a birtokos parasztság tudata is, a jobboldali kisgazda tudati örökség is jellemző, annál inkább, mert számos család a zsigereiben átlag feletti sérelmeket hordoz a kommunista diktatúrában történt  itteni szövetkezetesítés miatt.

Így olyannyira vegyes a Gyula székhelyű evk-ban a kép, hogy amíg Sarkad mondjuk jobboldali színezetű város, addig Szeghalom balra húz. Utóbbi oka lehet, hogy nyomot hagyott rajta az erőltetett iparosítás és a mesterséges városiasítás, amit a máig álló, több emeletes lakótelepi tömbházak is jelképeznek. Szeghalmon nem is volt még soha jobboldali polgármester; MSZP vagy MSZP-SZDSZ-es településvezetők voltak a jellemzők, igaz, több ciklus óta egy független ember irányít. De az is igaz, hogy 2018-ban Kovács József Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő a 2018-as parlamenti választáson pont olyan balosabb településeken is, mint Szeghalom vagy Füzesgyarmat, impozáns szavazattöbbséget ért el.

A jelöltek másként látják a fejlődést

A gyulai körzetben is indulnak kis pártok, de mi szűkítsük le a vizsgálódást a két fő versenytársra. Leel-Őssy Gábor (DK-MSZP-Párbeszéd-Liberálisok) közös jelöltként ezt mondja a Mandiner megkeresésére:

Csak és kizárólag a kormány ide irányított pénzei jelentek meg, ám ez láthatólag nem oldotta meg a körzet legfőbb problémáit. Ha a gyulai evk lakossága rám szavaz, jól fog járni velem, mert akkor több jövedelem marad a rászorultaknál, jobbak lesznek az egészségügyi szolgáltatások, továbbá európai szintű és fejlettségű utakat hozunk létre.”

Kovács Józsefet (Fidesz-KDNP), aki negyedszer is képviselő szeretne lenni, három ciklusnyi tapasztalatainak és eredményeinek az összegzésére kértük. „A most lezáruló harmadik Fidesz-KDNP-s parlamenti ciklussal Magyarország utóbbi száz évének legsikeresebb bő egy évtizede kerekedett ki. Ez feltétlenül érvényes Békés megyére is. Ezen belül

Gyulától a legkisebb településig, Újszalontáig” – állapítja meg Kovács József egyéni országgyűlési képviselő. 

Elsőként említi, hogy idén nyáron már megindul a helikopter-alkatrészek gyártása vegyesvállalati formában egy európai multi, az Airbus Helicopters Gyulára újonnan települt nagyüzemében. Ez a honatya szerint a hazai légiipar felvirágozását jelenti éppen az agrár jellegű Békés megye második legnagyobb városában. Megjegyzi, hogy – személyes közbenjárására is – 2013-ban az állam megmentette 300 főt foglalkoztató Gyulai Húskombinátot, amely Gyulahús Kft. néven mindmáig nyereségesen termel. „A szocialista-liberális korszakban nemigen épült a választókerületünk – jegyezte meg itt a képviselő –, sőt, szomorú jelképerővel bír, hogy 2004-ben felszámolták városunkban a Tejporgyárat.” 

Kovács József említi azt is: az elmúlt években új műtéti tömb épült, a gyermekosztály beköltözött a nagykórházba modern, európai színvonalú körülmények közé. A Magyar Falu Program lehetőségeit kihasználva a 15 térségbeli településre összesen 5 milliárd forintnyi támogatás érkezett. Ebből sok óvodát, bölcsődét építettek, illetve újítottak fel, ahogy iskolákat, közintézményeket, múzeumokat, műemlékeket is. 

Szóba került, hogy a geszti Tisza-kastély már javában zajló, teljes körű rekonstrukcióját megelőzően a kastélyban működő oktatás kiváltására új általános iskola épült a településén.

Kovács József cáfolja azt, hogy mindenestül az elvándorlás tendenciája uralkodna e határ menti megye, benne a gyulai választókerület falvaiban. Ellenkező folyamat indult el a falusi csok bevezetésével. Példaként hozza fel Tarhost és Biharugrát, ahol legszembetűnőbb, hogy

a környező városokból vagy távolabbról érkezve. Az elmúlt bő évtizedben a munkanélküliség is erősen csökkent, köszönhetően egyfelől a közfoglalkoztatás intézményének, amely képessé tette az érintett réteget az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, másfelől a gazdasági konjunktúrára, amely sok munkahelyet teremtett több szektorban is.

De vajon okkal kampányol-e Leel-Őssy Gábor DK-s képviselőjelölt a választókerület úthálózatának állapotával? Hiszen azért mi is tapasztaltuk, hogy több alsóbb rendű út rossz minőségű – vetjük fel a Fidesz-KDNP-s honatyának. Kovács József elismeri, bőven maradtak még tennivalók e téren, de hangsúlyozta: a tíz éve tartó

Most éppen a Gyula-Sarkad közti útszakasz felújítása kezdődik.

Hozzáteszi a honatya: az új gyorsforgalmi út, az M44-es, amit a baloldal valaha csak ígérgetett, de még csak a terveivel se készült soha el, 90 kilométeres szakaszon már járható. „Ha meglesz a Kecskemétig tartó befejező szakasz is – érvel Kovács József –, az tökéletesen bekapcsolja a megyét és ezen belül a gyulai körzetet az ország közlekedési vérkeringésébe.” 

Nyitókép: Közép-Európa egyetlen épen megmaradt téglavára Gyulán. Fotó: Lehoczky Péter