Csak Svédország előzi meg Magyarországot a rangsorban.
Magyarország a második helyen áll Finnországgal azon a listán, amely a nők lehetőségeit vizsgálta az Európai Unió 27 országában, illetve az Egyesült Királyságban – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzéséből.
Számtalan lehetőség
A nők munkaerőpiaci, képzési, egészségügyi, szüléshez kapcsolódó és közéleti részvételére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Magyarországon az Európai Unió többi tagállamához képest is számtalan lehetőség áll a nők rendelkezésére ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak az élet legtöbb területén.
A KINCS nők lehetőségeit bemutató európai uniós rangsor kialakításának célja az volt, hogy az Európában megszokott, a nőket és a férfiakat sokszor egymással is szembeállító, gender szemléletű kimutatásokhoz képest olyan rangsort készítsen, amely kifejezetten a nőket érintő és őket előnyös helyzetbe hozó lehetőségekre hívja fel a figyelmet.
A nemzetközi adatbázisok alapján összesített lista első helyén Svédország, második helyén pedig Magyarország végzett Finnországgal holtversenyben. Franciaország és Bulgária a harmadik a KINCS rangsorában. Az index öt területen, a munka, a képzettség, az egészség, a szülés és a közéleti befolyás vonatkozásában, összesen 20 változóval vizsgálta a nők lehetőségeit az Európai Unió tagállamaiban és az Egyesült Királyságban.
Foglalkoztatás
A munkaerőpiaci lehetőségek területén Magyarország az élmezőnybe tartozik, hiszen nálunk az ötödik legalacsonyabb a női munkanélküliség és a jövedelmi szegénység kockázatának kitett nők aránya Európában, ráadásul hazánkban létezik kifejezetten nőket célzó adókedvezmény, melyhez hasonló csak Spanyolországban és Máltán található még.
Az első helyen szereplő Svédországban közel 80 százalékos a női foglalkoztatási ráta, hazánkban 2019-ben a 20-64 éves korosztályban 67,6 százalék volt, amivel a második legnagyobb növekedést értük el az Unióban. A nők képzési lehetőségei kapcsán kiemelkednek az északi államok, ahol a 25-64 év közötti nőknek több, mint a fele felsőfokú végzettségű.
Elgondolkodtató adat, hogy ma már a friss diplomások között minden uniós országban meghaladja a lányok aránya a fiúkét, Magyarországon a végzősök 60,4 százaléka nő. Litvániában van a legtöbb női oktató az egyetemeken (56,1%), Lettországban pedig a PhD hallgatók közötti arányuk kimagaslóan magas (58,8%). Az egészségügyi lehetőségeket nézve a magyar nők 14 tagországhoz képest kevesebb, 13 országhoz képest pedig több egészségben eltöltött életévre számíthatnak, miközben a születéskor várható átlagos életkoruk 79,7 év.
Gyermekvállalás
A védőnői ellátás olyan hungarikum, amelyhez valamennyire hasonlító csak Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Dániában és Hollandiában van, azzal a különbséggel, hogy ezen országokban csak közvetlenül a szülés utáni időszakra korlátozódik ez a szolgáltatás. Ingyenes HPV oltás két kivételtől eltekintve ma már minden uniós államban elérhető, amelyet Magyarországon a 7. osztályos lányok kaphatnak meg ingyenesen.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó lehetőségek terén megegyező pontszámokkal a Visegrádi Négyek, Franciaország, Horvátország és Bulgária áll az első helyen. Mind a hét országban biztosított a szülést követően a nők számára az anyasági támogatáshoz hasonló egyszeri juttatás, és az állam által támogatott szülési és gyermekgondozási időszakok is viszonylag hosszúak.
GYES, GYED
A szülést követően ugyan több országban is biztosítják az édesanyák számára a korábbi fizetésükhöz igazodó ellátást, de csak igen rövid ideig, aminek lejárta után már nincs újabb ellátás.
Magyarország kivételes abból a szempontból, hogy nálunk viszonylag hosszú ideig (fél évig) jár idén júliustól a fizetés 100 százalékát kitevő, a nettó bért meghaladó csecsemőgondozási díj (CSED), amit a GYED, majd a GYES követ a gyermek három éves koráig.
Vezető pozíciók
A nők közéleti szerepvállalása és befolyása jól jellemezhető a három hatalmi ágon belüli és a vezető állásokban való részvételi arányukkal. A nemzeti parlamentekben sehol nem éri el a nők aránya az 50 százalékot. A törvényhozásban az Unió tagállamainak kétharmadában, 19 államban kevesebb, mint 33% a női képviselők aránya, Magyarországon 12,6%.
A végrehajtó hatalomban csak két tagállamban (Svédország, Belgium) van több női, mint férfi miniszter, további öt tagállamban pontosan fele-fele az arány. Hat olyan ország is van, ahol 20 százalék alatti a női miniszterek aránya (Magyarországon 21,4%). Az igazságszolgáltatásban a legfelsőbb bíróságok tagjai között nyolc tagállamban több a nő, mint a férfi, köztük Magyarországon is. A vezető beosztásban dolgozó nők aránya négy ország tekintetében magasabb, mint 40%, Magyarország a 39,4%-os értékkel a hatodik legjobb helyen áll a listán.
Összeségben elmondható, hogy ha összevetjük a nők munkaerőpiaci, képzési, egészségügyi, szüléshez kapcsolódó, valamint a közéleti szerepvállalására vonatkozó mutatóit az EU tagállamaiban és az Egyesült Királyságban, a rangsorban Magyarország a dobogós helyeken végző öt ország között – második helyezettként Finnországgal – azok közé az államok közé tartozik, amelyek a nők számára a lehetőségek széles tárházát biztosítják.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Riccardo Milani / Hans Lucas / AFP
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Nem, nem a háború. És még a klímaváltozás sem.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
