Vigyázat, csalók! – így próbálják kihasználni a járványt a szélhámosok

2020. március 23. 13:01

Koronavírus elleni gyógyszerek, kétszáz forintos maszk nyolcezerért, beteg unoka – a szélhámosok nem akarják kihagyni a COVID 19 adta lehetőségeket. Összegyűjtöttük a legjellemzőbb eseteket – vegyük észre az átveréseket!

2020. március 23. 13:01
Pálfy Dániel Ábel

A koronavírus-járványt – ahogy ez válsághelyzeteknél lenni szokott – a csalók is igyekeznek kihasználni. Magyarországon is egyre több a betegséggel kapcsolatos csalás, átverés jelent meg. Ezek részben közvetlenül a betegséghez kapcsolódó új módszerek, részben korábbi csalási módszerek tematikus, „koronavírusos” változatai. A járvánnyal kapcsolatos csalásokkal kivétel nélkül

az emberek betegséggel kapcsolatos félelmeire, kíváncsiságára, óvatosságra alapozva próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni

az áldozatoktól. Összegyűjtöttük a legjellemzőbb típusokat. 

1. Csodaszer koronavírus ellen

A csalók egy része jellemzően a betegségtől megvédő terméket, csodaszert próbál rásózni az áldozatokra. Vannak, akik ezt személyesen teszik, akár házról házra járva a településeken, de jellemzőbb, hogy különböző weboldalakon árulják a legváltozatosabb termékeket. 

A leggyakoribbak a megelőzést szolgáló termékek: fertőtlenítőszerek, maszkok és védőruhák, de volt olyan oldal is, ahol a fertőzés megelőzését segítő, sőt olyan is, ahol 

a koronavírus-fertőzést gyógyító (!) táplálékkiegészítőket, gyógyszereket kínáltak

több tízezer forintnak megfelelő összegért.

Ezek a termékek azonban – már ha léteznek egyáltalán – szinte mind teljesen alkalmatlanok ezekre a célokra, így hamis biztonságérzetet adhatnak annak, aki ilyet vásárol. Persze van olyan változat is, amikor minőségi terméket árulnak, csak éppen tízszeres, húszszoros, ötvenszeres áron.

Pár száz forintos munkavédelmi szájmaszk nyolcezerért

 

Ráadásul a gyanútlan vásárlók sok esetben a megrendelést követően meg sem kapják az ígért árucikket, és a pénzüket sem tudják visszaszerezni. A Sky News cikke szerint Nagy-Britanniában a maszkokat áruló csalók például csaknem 800 ezer fontot húztak ki áldozataikból. Az ESET kiberbiztonsági cég a napokban egy ilyen átverésre hívta fel a figyelmet.

A cég tanácsa alapján az alábbi lépésekkel nagyban csökkenthetjük az esélyét, hogy csalás áldozatai legyünk:

  • Online vásárlás során mindig használjunk biztonságos eszközöket (frissített operációs rendszert, megfelelő védelmi szoftvert).
  • Használjunk megbízható, biztonságos internetkapcsolatot (pl. nyilvános helyett otthoni Wi-Fi hálózatot).
  • Használjunk olyan kibervédelmi megoldást, amely spam és adathalászat elleni védelmet is   tartalmaz.
  • Csak megbízható, ismert webshoptól vásároljunk:
  • nézzük meg a visszajelzéseket, ahol esetleg a felhasználók visszaélésekről írnak;
  • vásárlói fiók létrehozásakor használjunk erős, egyedi jelszavakat;
  • soha ne mentsük el bankkártya adatainkat a webshopban, vagy a böngészőben.
  • Kizárólag https weboldalakon vásároljunk, így a kommunikáció titkosított lesz, és nem zavarhatják meg a támadók.
  • Arra azonban figyeljünk, hogy a támadók is használhatnak https webshopokat, ezért csak megbízható oldalaktól vásároljunk.
  • Ha bármilyen furcsaságot észlelünk a tranzakció során, azonnal jelezzük bankunknak.

 

 

2. Vírusellenes szolgáltatások

A lényeg ugyanaz mint az előbb, csak ez esetben nem terméket, hanem szolgáltatást próbálnak eladni a csalók. Lakás-, autó- vagy épp ruhafertőtlenítést, sőt koronavírus elleni védőoltásokat is kínálnak. Egy siófoki nő például az ÁNTSZ-munkatársának kiadva magát telefonon megfenyegette az egyik helyi pékség vezetőjét, hogy

amennyiben nem utal neki több millió forintot a koronavírus elleni vakcinákért és fertőtlenítésért, bezárja az üzletet.

Őt azóta elfogta a rendőrség. Újabban az is egyre gyakoribb, hogy csalók azt ígérik, egy gyors vizsgálattal letesztelik, nem fertőzött-e az ügyfél.

3. Adathalászat, zsarolóvírus

Ezek a klasszikus internetes csalások az emberek koronavírussal kapcsolatos információéhségét használják ki. Egyik változatuk a kártékony email, amelyben a feladó jellemzően valamilyen hivatalos szervezet (például a WHO) képviselőjeként tünteti fel magát, és ha az áldozat megnyitja a csatolmányt, akkor zsarolóvírust vagy malware-t (más néven trójai vírust) telepít a számítógépére. 

A szélhámosok számos olyan weboldalt létrehoznak, amelyek a legtöbbször az internetes katasztrófaturistáknak szóló, tragikus helyzetekről beszámoló szenzációhajhász cikkeket vagy orvosi szaktekintély(nek látszó emberek) véleményével alátámasztott, biztos információkat ígérő írásokat tartalmaznak. Ezek leggyakrabban arról szólnak, hogyan ismerjük fel magunkon a betegség tüneteit, vagy, hogy milyen házi praktikák segítségével gyógyulhatunk meg gyorsan. Amellett, hogy hamis információkat tartalmaznak, rájuk kattintva szintén vírus kerülhet az áldozatok számítógépére.

A Business Insider arról számolt be, hogy a kiberbűnözők újabban a COVID 19 járványról szóló statisztikákat tartalmazó,

a vírus terjedését jelző térképeket is hamisítják,

olyan, valódinak látszó térképet megjelenítő weboldalakat készítenek, amelyek szintén vírusprogramot telepítenek a számítógépre. Ha biztonságos oldalt keres, a Johns Hopkins Egyetem vírustérképét ajánljuk, de már ezt is lemásolták és megpróbálják elhitetni a gyanútlanabbakkal, hogy  le kell tölteniük egy alkalmazást, ha meg szeretnék nézni az aktuális statisztikákat.

 

Ezekkel a módszerekkel a csalók  megszerezhetik az áldozat jelszavait és személyes adatait, beleértve akár a bankszámla- és bankkártya-adatokat, amelyekkel nem csak érzékeny személyes információkhoz, de

levelekhez vagy a pénzéhez is hozzáférhetnek, sőt akár ellophatják a személyazonosságát.

A csalók által terjesztett levelekről, hamis weboldalakról a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) közölt részletes tájékoztatást, amit ide kattintva olvashatnak. A szervezet kiemeli, hogy a nemzetközi és hazai közegészségügyi szervek nem küldenek információkat e-mailen keresztül, és nem kérnek be személyes adatokat.

Az NBSZ NKI azt tanácsolja, hogy ne kattintsanak az ilyen tárgyú e-mailekben szereplő hivatkozásokra és ne töltsék le a mellékletben szereplő fájlokat, fokozott óvatossággal kezeljék a témában a közösségi média-oldalakon terjedő cikkeket, információért forduljanak a hivatalos szervekhez, valamint tartsák naprakészen a vírusvédelmi szoftvereket és kövessék a hivatalos tájékoztatási csatornákat, például az NNK weboldalát. 

4. Hamis adománygyűjtés

Ez a csalás egyelőre inkább külföldön, főleg az Egyesült Államokban jellemző, itthoni előfordulásáról még nem tudunk. A csalók hivatalos egészségügyi intézmény (például a WHO, vagy járványügyi hivatal) vagy karitatív tevékenységet végző szervezet nevében telefonon vagy email-ben keresik meg az áldozatot adományt kérve a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. Az áldozatoktól általában kisebb összegű felajánlásokat kérnek az általuk megadott bankszámlaszámra. 

+1. Unokázás koronavírusos változatban

Az ismert úgynevezett „unokázós” csalás aktuális változata.

A csalók általában idősebb áldozatokat keresnek fel telefonon

azzal, hogy valamelyik közeli hozzátartozójuk – jellemzően az unokájuk – elkapta a koronavírus-fertőzést és pénzre van szüksége a gyógykezeléshez, de a karanténban nem lehet látogatni ezért felajánlják, hogy ők, mint a beteg barátai eljuttatják neki az összeget.

Egy másik változatban magukat egészségügyi intézmény dolgozóinak feltüntetve az orvosi ellátás költségeinek kifizetését követelik az áldozattól, és ráveszik, hogy egy megadott számlaszámra utalja át az összeget.

A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy kellő óvatossággal kezelje a helyzetet, hivatalos forrásból tájékozódjon, és amennyiben csalással találkozik, azonnal értesítse őket.

képek: police.hu, ESET, pixabay

Összesen 56 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BossN
2020. március 24. 17:23
A moslékellenzéki csürhe miatt holnaptól újra landolhatnak fertőzött területről érkező gépek.
Zokni
2020. március 24. 09:58
Vigyázat csalók - írják. Kösz, de tudom. Orbán már tíz éve alkalmazza ezt a módszert, hogy a köztájékoztatást elfoglalva, olyan képet mutat fel vele, ami a politikai érdekének megfelel.
Arimaspa
2020. március 24. 00:18
A parlamenti ellenzék csúnyán csőbe lett húzva. Most jobb ha a rendeleti kormányzás idejére otthagyják a T. házat, az emberekkel beszélgetnek online, aki tud önkénteskedik, vagy adományokat ad a segítő szervezeteknek. Orbán meg rendeletekkel kormányozzon, egyedül. Így nem tud senkire se mutogatni majd a bakijai miatt.
sztálin elvtárs
2020. március 23. 16:08
A 200 forintos maszk 8000-ért nem csalás hanem maga a kapitalizmus.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!