Szegregáció-ügy: a kormány szerint néhány szó okozta a félreértést

Az antiszegregációs kerekasztal csütörtöki budapesti ülését követő sajtótájékoztatón Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az ülésen résztvevők a köznevelési törvényt módosító javaslatot tisztázták, ugyanis nagyon sok komoly félreértés, és szándékos félremagyarázások vannak a javaslat körül. A kerekasztal javaslatot tett a törvénymódosítás szövegének pontosítása, ezzel a kiegészítéssel szeretnék érthetőbbé tenni a szöveget. Ha jogtechnikailag most épp nem sikerül - a törvény elfogadás előtt van - akkor a módosítás egy későbbi időpontban fog megtörténni. A félreértést néhány szó hiánya okozta a szövegben. 

November végén írt a Népszabadság arról, hogy egy nagydobra nem vert jogszabály-módosítással vágna vissza Balog Zoltán a nyíregyházi görög katolikus iskola elkülönítési gyakorlatát törvénytelennek kimondó bírósági ítéletért. Jogvédők szerint a javaslat az Alaptörvénybe (is) ütközik – írja a vs.hu. Ezt a rész vitatták:

„(5) Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő x)‒z) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) ...

z) a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit.”

A köznevelési törvényt módosító javaslat sérelmezett passzusa szerint a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének sajátos feltételeit. Ennek összhangban kell lennie az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel. Ezt azonban az ellenzéki pártok és egyes jogvédők is úgy értelmezték, hogy a tervezett módosítás lehetőséget adna az egyházi iskolákban és a nemzetiségi iskolákban a gyermekek elkülönített oktatására.

A helyettes államtitkár szerint ez eddig sem volt így, a javaslatot támadók félreértést terjesztett, ám a kétségek eloszlatása érdekében úgy egészítik ki a passzust, hogy a miniszternek az eljárás során különös tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára – írja az mno.hu.

Az MSZP azt kezdeményezte, hogy a témában egyáltalán ne biztosítson rendeletalkotási jogot a kormánynak a köznevelési törvény, álláspontjuk szerint ugyanis a kérdés így kikerül az Országgyűlés felügyelete alól. Javaslatukat a bizottság nem fogadta el. A tárca még aznap azt közölte az MTI-vel: a tervezett módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától. A csütörtöki kerekasztal annak érdekében kezdeményezett változtatást a törvényen, hogy érhetőbbé váljon: a jogszabályokban nincs szó szegregáló feltételek kidolgozásáról.