A nyugat-balkáni országokat az EU-csatlakozás lehetőségével lehet reformokra ösztönözni – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára Theasszalonikiben. Az államtitkár szerint „a Nyugat-Balkán országai ha lassan is, de biztosan maguk mögött hagyták a zavaros múltat”.
Mindenképpen fenn kell tartani az Európai Unió bővítésének, a nyugat-balkáni országok belépésének lehetőségét, mivel ezzel lehet reformokra ösztönözni a csatlakozni kívánó országokat – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára csütörtökön telefonon az MTI-nek. Az államtitkár Thesszalonikiben részt vett az EU görög elnöksége által rendezett miniszteri konferencián, amelynek célja az volt, hogy megerősítsék az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozók és az unió elkötelezettségét a bővítés folytatása mellett.
Az esemény után Győri Enikő kifejtette: a nyugat-balkáni országok közeledni akarnak az EU-hoz, céljuk a tagság. Montenegróval már egy ideje folynak a csatlakozási tárgyalások, Szerbiával most kezdődtek meg, Macedónia már évek óta vár erre, Koszovóval pedig most akarják aláírni a stabilizációs és társulási megállapodást. Hangsúlyozta, hogy fontos az uniós csatlakozás lehetőségének megerősítése, mert az unió és a geopolitikai helyzet az elmúlt években megváltozott, az ukrán válság miatt pedig az európai biztonságpolitikai helyzetben is gyökeres fordulat állt be. A görög elnökség álláspontja szerint azonban ezek a problémák nem okozhatnak késedelmet a bővítési folyamatban – mutatott rá.
Az államtitkár kiemelte: „a Nyugat-Balkán országai ha lassan is, de biztosan maguk mögött hagyták a zavaros múltat”, és ha van is eltérés a fejlődésükben, mindenképpen az EU felelőssége, hogy az eredményeiket elismerje. Ellenkező esetben az unió veszélyezteti a bővítési folyamat hitelességét – vélekedett. Hozzátette: Horvátország is jelentős átalakuláson ment át azzal, hogy az unió tagja lett, és EU-csatlakozás esélye segítette a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalásokat is.
Győri Enikő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozni vágyó országoknak természetesen teljesíteniük kell „a ma már bizony nem egyszerű feltételeket”. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy az EU értékeit, elveit és jogrendszerét tiszteletben tartsák ezek az országok, és külön hangsúlyt kell helyezni a kisebbségek, elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére. Az államtitkár kitért még a vízummentesség fenntartásának jelentőségére is, továbbá arra, hogy az észak-déli irányú közlekedési és energia-összeköttetések megvalósításakor a hosszú távú projektekben számolni kell a nyugat-balkáni országokkal is.
Győri beszélt arról is, hogy a Nyugat-Balkánon továbbra is erős az EU-csatlakozás támogatottsága, az új szerb kormány például rendkívül elkötelezett e cél megvalósítása mellett. Ugyanakkor Macedóniában, amely tagjelöltként évek óta hiába vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, alábbhagyott a reformok lendülete – mondta. Hozzáfűzte: ez is azt bizonyítja, mennyire fontos, hogy ha a belépésre vágyók haladnak a feltételek teljesítésével, az EU ezt elismerje.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
A „Jön a farkas!” kiáltása: ha túl sokszor és indokolatlanul hangzik el, elveszíti erejét.
Nos, gyűlölködés ügyében igen gyenge hivatkozási alap a kormányzati politika – tudniillik nem rémlik, hogy bármiféle szankció érné azt a polgárt, aki nem gyűlöl kellőképp. Francesca Rivafinoli írása.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország beavatkozna a háborúba, hanem arról, hogy egy indokolatlan tabut feloldanak Ukrajna javára.
Varga Judit exférje korábban arról beszélt, hogy nem menne ki Brüsszelbe.
