Áder János szerint a vallási fanatizmus soha és sehol nem tud választ adni a társadalmak valódi gondjaira. A köztársasági elnök fogadta Izrael askenázi rítusú országos főrabbiját és vallásügyi miniszterét, illetve az Európai Rabbiközpont titkárát és helyettesét, akik az Európai Rabbiközpont közgyűlése alkalmából vannak Magyarországon.
A köztársasági elnök szerint a vallási fanatizmus soha és sehol nem tud választ adni a társadalmak valódi gondjaira, és a nyugodt, békés gyarapodás feltételeit csak egymást tisztelve, egymás tapasztalatait átvéve lehet biztosítani – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleményében.
Áder János kedden fogadta Izrael askenázi rítusú országos főrabbiját és vallásügyi miniszterét, illetve az Európai Rabbiközpont titkárát és annak helyettesét, akik az Európai Rabbiközpont közgyűlése alkalmából tartózkodnak Magyarországon, valamint a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjét és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját.
A KEH közleménye szerint a megbeszélésen Áder János üdvözölte, hogy az Európai Rabbiközpont fontos tanácskozásának Budapest ad otthont. Méltatta azt a negyedszázados utat, melyet a magyarországi zsidóság közösségei a hagyományok megőrzése, a hitélet, az oktatás és a vallás gyakorlása ügyében bejártak.
Az államfő a dokumentum szerint a találkozón hangsúlyozta, hogy a magyar döntéshozók elkötelezett hívei a vallási és kisebbségi hagyományok fenntartásának, mert ez az egész társadalom érdekeit szolgálja. Az államfő ismertette az antiszemita és a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítása érdekében folytatott jogszabály-alkotói tevékenységet is.
A rabbik tájékoztatást adtak az államfőnek azokról a problémákról, melyek Európa több más országában nehezítik a zsidó hagyományok, a vallás megélését. Elégedettségüknek adtak hangot, hogy Magyarországon nincsenek olyan jogalkotási kezdeményezések, amelyek akadályokat gördítenének a vallási hagyományok megtartása elé. Nagyra értékelték továbbá, hogy a magyarországi zsidó közösségek hitélete az elmúlt években olyan fejlődést ért el, mely a térség más államai számára is példát mutat. Reményekkel szóltak azoknak az új polgárjogi törvényeknek az elfogadásáról, melyek lehetővé teszik az antiszemita megnyilatkozások visszaszorítását, és kérték, hogy ez a törekvés a jogalkalmazás területén is folytatódjék. Hangsúlyozták emellett annak fontosságát, hogy Magyarország a jövőben is álljon ki a közel-keleti vallási fanatizmus és az ez által fűtött terrorizmus ellen.
Áder János kijelentette: „az a célunk, hogy zsidó honfitársaink teljes mértékben megélhessék a zsidó élet reneszánszát, megvallhassák hitüket, felújított vagy új zsinagógákban gyakorolhassák vallásukat, oktatási intézményeikben pedig az új nemzedékeket is megtaníthassák őseik örökségére; azoknak az ősöknek a hagyományaira, akik oly sok értékkel gyarapították Magyarország kultúráját, tudományát”.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
A videóból kiderült, hogy Orbán Viktornak és Áder János köztársasági elnöknek nem a parlament volt az első közös munkahelye.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Most mit lehet erre mondani?
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
„Ha választanom kéne a kereszténység és az iszlám között, minden egyes alkalommal a kereszténységet választanám” – mondta Richard Dawkins.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
