Szent István és a nemzet

2012. augusztus 18. 12:05

Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be. A sors furcsa fintora, hogy ugyanaz az Európa most magát a keresztény nemzet eszméjét utasítja el.

2012. augusztus 18. 12:05
Kristóf Attila
MNO

„A Magyar Nemzet alapító főszerkesztője, Pethő Sándor a Szent István-i állameszményt valódi szentségként kezelte, eszményképe az első magyar király volt, aki szimbolikus értelemben Istentől nyerte el a koronát. Illő tehát, hogy ezen a napon mi is eltűnődjünk azon, hogy egy kivételes ember akaratából miképpen vált egy pogány keleti nép keresztény nemzetté. Ha nem válik kereszténnyé, ezt a népet Európa nem fogadja be, s aligha jöhetett volna létre a nemzetállam. A sors furcsa fintora, hogy ugyanaz az Európa – talán az úgynevezett haladás bűvöletében – most magát a keresztény nemzet eszméjét utasítja el, vagy legalábbis vonakodva fogadja. Ha stílszerűek akarunk lenni, azt kell mondanunk, a Szent István-i tett volt az első rendszerváltozás a Kárpát-medencében, amelyet aztán több időleges váltás is követett.

Akkor a kereszténység volt a fordulat elindítója és éltetője, a legendák és az eszmei valóság szerint a nagy király az ország sorsát Szűz Mária kezébe tette le. A pápa által küldött korona ugyanezt az összetartozást volt hivatott kifejezni: a keresztény Európa befogadta Magyarországot. Csodálatos módon az univerzális krisztusi hitvilág a nemzeti érzést is erősítette, a magyar papság és korábban nem csak a származás szerint magyar mindig hazafi volt. A több mint ezer éve bekövetkezett fordulathoz nem csupán okosság és szentség, hanem vasakarat is kellett. Miként minden alapvető fordulathoz. Koppány felnégyelése nem krisztusi szelídségről árulkodik, bár Jézus maga is mondta, hogy meghasonlást hozott a földre, s ostorral kergette ki a templomból a kufárokat.

Amikor Antall József azt mondta szinte végső szavával: »Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője…«, ugyanezen megosztottság egyik lényeges elemét érintette. Sokan sem itt, sem a művelt Nyugaton nem akarnak keresztény Magyarországot, s a Szent István-i álmot anakronisztikusnak tekintik, a vasakarattal véghezvitt tetteket pedig zsarnokságnak. Misztikus reményeink szerint azonban olykor hiszünk abban, hogy Szűz Mária mégis elfogadta a neki felajánlott országot. Az egyik legszebb magyar katolikus ének azt kéri tőle: »Édes hazánkról, Magyarországról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.«”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 138 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
trendo
2012. augusztus 28. 06:01
Amúgy meg, hadd jegyezzem meg, csendben, hogy az eredeti kereszténység valóban "egyistenhit" volt. Most meg kész tényként kezeli mindenki ezt a Szűz Mária kultuszt, mintha Mária egyfajta "társuralkodó" lett volna Isten országában. Ne mosolyogjatok! A Ti adótokból újítanak fel milliárdokért kegyhelyeket. Persze, tudom én... ahogy a "páli reform" azt a direkt célt szolgálta, hogy a körülmetéletlen, a mózesi törvény előírásaitól idegenkedő népek is elfogadják a kereszténységet, mit doktrinát... a "Szűz Mária országa" koncepció is direkt politikai célokat szolgált. Mostani felmelegítése segíthet a félmilliónyi roma becsalogatásához (némi katolikus segédlettel) a NER-rendszerbe...
Akitlosz
2012. augusztus 28. 06:00
A "szent istváni államalapítás" hazug mese. A magyar államot 895-900 között hozták létre, Árpád és a vezérek. Ennek az országnak Vajk a hatodik államfője, és nem az első. Semmilyen addig nem létező új országot nem alapított, csak megreformálta a már akkor száz éve létező Magyarországot, pusztítva a magyar kultúrát. A kereszténység semmilyen országot senkitől nem véd meg. A keresztény országok is vígan háborúznak egymással, legfeljebb más ürüggyel. Már a XI. században is többször Magyarországra támadt a Német-Római birodalom. Míg a X. században szinte a teljes férfinépesség hadrafogható volt, - egy ló, egy íj, egy szablya, pár nyílvessző, aztán huj, huj, hajrá - addig a XI. századra a népesség nagyobb részének jobbágysorba süllyesztésével Magyarország katonai ereje lecsökkent. Hozzávéve, hogy például a litvánok még több száz évig ellenálltak az erőszakos keresztény hódítási kísérleteknek au agresszív német lovagrend áltat, erősen vitatható, hogy Magyarország léte függött volna a kereszténységtől. 907-ben fényesen bizonyította az ország, hogy meg tudja védeni magát. A XI. században ez sokkal nehezebben ment a megváltozott harcmodor, és főleg a kisebb katonai erő miatt. --- A Szűz Mária ügy pedig csak egy trükk volt pápai jóváhagyással a magyarok gyorsabb megtérítésére. A magyaroknak ugyanis volt már Nagyasszonya, mégpedig Babba. A keresztény hittérítők egyszerűen lecserélték Szűz Máriára, azaz ráépültek a "pogány" hitvilágra, ahogyan azt korábban, a Római birodalomban is tették. Húsvét, Karácsony, mind mind "pogány" ünnepek a téli és a tavaszi napfordulókhoz köthetőek. A keresztények csak ráépültek saját új meséket kitalálva a már létező római, germán, egyiptomi stb. ünnepekre. Magyarországon is ezt a módszert követték Babba Szűz Máriára átnevezésével.
Peter8811
2012. augusztus 27. 13:02
Az MSZMP-t is kisérti a Koppány sorsa. 1989-ben az ÁVH négyfelé vágta úgymint MSZP, SZDSZ, MDF, Kisgazda Párt. Ugyan 2010-re sikerűlt egyesíteni a négy felé szakadt darabonkénti 5,500 milliárdot. Az így egyesített 22.000 milliárd együttesen akkora erőt képviselt, hogy ez az adósság cunami elsöpörte az MSZP/SZDSZ koalalát, Kuncze Cziános Maczival együtt, csak Mesterházy Sámson tudott fenmaradni a keskeny szakála segítségével, de később Cenzor de Lila néni levágatta vele, valószínű szúrt a szakála.
négyzetgyök
2012. augusztus 24. 14:52
István speciel négy részre egyesítette Koppányt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!