Közel egymilliárd forintot ítélt meg Iványi kisegyházának a strasbourgi bíróság

2017. április 26. 07:50

Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága. Iványi Gábor szerint egyháza még mindig „a senki földjén van”, mert a technikai számát, az egyházi státuszát továbbra sem kapta vissza, a jövője bizonytalan.

2017. április 26. 07:50

Az új magyar egyházjogi törvény miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház is keresetet indított, meglátásuk szerint ugyanis sérültek a jogaik azáltal, hogy a szabályozás megfosztotta őket az egyházi státusuktól. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben megállapította, a jogszabály sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét – amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza –, valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat, de a kártérítés mértékéről akkor még nem született döntés. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.

A keddi közlemény emlékeztet arra, hogy az egyházügyi törvény, amelynek célja az volt, hogy kezelje az állami források szabálytalan felhasználásával kapcsolatos problémákat, eredetileg csak az elismert egyházak számára biztosított támogatást. Minden más vallási közösség, köztük a felperesek, elvesztették egyházi besorolásukat, noha egyesületként továbbra is szabadon folytathatták vallási tevékenységüket. Miután az alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek – például az, hogy kizárólag a bejegyzett egyházak jogosultak a személyi jövedelemadó egy százalékára –, új jogszabályt fogadtak el 2013-ban. Ennek értemében ismét egyházaknak nevezhetik magukat az olyan vallási közösségek, mint a panaszosok, azonban a parlamenttől kérelmezniük kell a regisztrációjukat, amennyiben a korábbi elbánásban szeretnének részesülni.

Az EJEB ítélete szerint a magyar államnak a jogsértések miatt hárommillió euró kártérítést és 2250 euró perköltséget kell kifizetnie az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek.

A bíróság az ügyben tavaly kártérítést ítélt meg az ANKH Örök Élet Egyházának, a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyháznak, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháznak, az Út és Erény Közössége Egyháznak, az Univerzum Egyházának, az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyháznak, valamint a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyháznak.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.

Iványi szerint továbbra is bizonytalan a jövőjük

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még mindig „a senki földjén van”, mert a technikai számát, az egyházi státuszát továbbra sem kapta vissza, a jövője bizonytalan – közölte Iványi Gábor, a testvérközösség vezetője kedden az MTI-vel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg a kisegyháznak.  „Egyik szemem sír, a másik nevet” – írta Iványi Gábor a testvérközösség számára kedvező keddi döntésre reagálva. A közleményében kifejti: egyrészt örül annak, hogy várhatóan ez év végéig a magyar állam átutalja a megítélt összeget, ugyanakkor a jövőjük továbbra is bizonytalan.

Véleménye szerint az ő sikerük a többi zsidó, keresztény és más vallású, jogfosztott egyházak számára is bátorítás lehet: van értelme küzdeniük a jogaikért. Hozzátette, ha az Alkotmánybíróság a következő hónapokban nem hoz számukra kedvező döntést, akkor újból a strasbourgi bírósághoz fordulnak, mindaddig, amíg a kormányzat „nem kezd el törvénytisztelő módon viselkedni”.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 168 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
luga
2020. szeptember 23. 00:41
Szegény idióta! Nem akarta senki betiltani, egyesületként az tesz, amit akar, csak az állami támogatást nem kapta volna. Mert miért is kapjon?
Berecskereki
2020. szeptember 23. 00:40
Szerintem a bíróság indoklása a 9. és 11. cikkre való hivatkozással téves. Szerintem az állami támogatás elmaradása nem akadályozza a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a gyülekezés és egyesülés szabadság megvalósulását. Ezt lényegében a bíróság indoklása is tartalmazza, amikor megfogalmazza: Minden más vallási közösség, köztük a felperesek, elvesztették egyházi besorolásukat, noha egyesületként továbbra is szabadon folytathatták vallási tevékenységüket. Lefordítva: az egyházi besorolás elvesztése a szabad felhasználású pénz elvesztését jelenti, amely nem lehet akadálya annak megvalósulásának, amit az Emberi Jogok Európai Egyezmény 9., 11. cikke tartalmaz. „Az egyházakhoz két címen juthatnak állami támogatáshoz. Egyrészt akkor, ha korábbi vagyonuk államosítása miatt kártérítésben részesülnek. A másik, ha szociálpolitikai, oktatási feladatot látnak el. Szerintem a vitatott törvényt ebből a szempontból kellene vizsgálni és nem az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak figyelembevételével. Tudtommal, az ítélettel kapcsolatban hozható egyházak nem volt államosított vagyona, így e tekintetben kártérítésre nem jogosultak. Amennyiben szociálpolitikai, oktatási feladatot látnak el, akkor pedig jogosultak a normatív állami támogatásra, ahogy az SZJA adó 1 %-ra is, ha erre alapítványt hoznak létre. Hiányolom, hogy a cikk nem tartalmazza, hogy milyen adatok alapján számították ki a közel egy milliárd kártérítést. Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 9. cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek. 11. cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága 1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. 2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza. http://www.lb.hu/hu/egyezmeny-az-emberi-jogok-es-alapveto-szabadsagok-vedelmerol
Öreg
2019. október 29. 22:24
Az a történelmi protestáns kisegyház, ahonnan kivált Iványi, elismert egyház. Emiatt Iványinak nincs múltja, a viselkedése miatt pedig- remélem- nincs jövője!
1120
2019. október 29. 22:24
Ugye nem képzeled karlmarksz, hogy abból a pénzből te egy fillért is látni fogsz? :)))
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik