Békétlenség, hitetlenség Húsvétkor

2017. április 16. 10:29

Csókay András
Magyar Idők

Tudom, milyen óriási a különbség a sötétség és a világosság között, a szabadosság és az Isten gyermekeinek szabadsága között.

„Az én életem volt már a sátán szolgaságában. Tudom, mit beszélek. Tudom, milyen óriási a különbség a sötétség és a világosság között, a szabadosság és az Isten gyermekeinek szabadsága között. Ha meg tudnánk térni, visszanyernénk a látást és az értést. Krisztus a világ világossága. (...)

A globalizált emberiség elszakadt Istentől. Ki kell jönnünk a pogányságból, a világ istenítéséből. Látszólag elfogadható elképzelés, hogy aki meghal, valahogy úgy marad itt, hogy ebben a világban kavarog továbbra is. Pedig Isten nem az anyagi világgal van kapcsolatban. Az emberből halála után valami megmarad, mondja a több ezer különféle vallás, ami a földön létezik. Úgy gondolják, hogy megmarad belőlünk valami, de a halál utáni élet nem igazi élet.

Az árnyékvilág, mondják, a mélység. Oda senki nem kívánkozik. Sok hívő mondja, oda kívánkozni nem lehet, mert itt legalább jót eszünk, iszunk, szép kulturális élvezetek között élünk, meg ez az igazi magasság. Az ateis­ta számára az Istennel való kapcsolat odáig terjed, hogy ments meg a betegségtől, adjál sikert, jó asszonyokat, sok gyereket, élvezhessem az életemet.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/29822