Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Reformáció
2016. november 1. 17:34

Ferenc pápa a reformáció évfordulója alkalmából látogatott Svédországba, ahol elmondta: Luthertől és a reformációtól is származott némi jó, különös tekintettel az evangélium iránti lelkesedésére. A pápa szerint Luther okos ember volt, és jogos volt felháborodása a katolikus egyházon belüli korrupt viszonyokon.

Svédországba látogatott a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából Ferenc pápa, a katolikus egyházfő – írja a hvg.hu. A lundi székesegyházban aztán arról beszélt, hogy a reformációtól is származott némi jó, különös tekintettel az evangélium iránti lelkesedésére.„Hálával ismerjük el, hogy a reformáció segített még inkább központi jelleget adni a Szentírásnak a katolikus egyházon belül” – mondta.

A pápa „okos embernek” nevezte Luthert, aki joggal háborodott fel az akkori katolikus egyházon belül uralkodó korrupció, a világiasság, a pénzsóvárság és a hatalomvágy miatt. Ferenc pápa kedden Malmö stadionjában misét mutatott be több mint tizenötezer ember előtt. A belépődíjakat fiatal szíriai menekültek megsegítésére használjál fel.

A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/26121


Összesen 105 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



A pápa is okos ember, csak a muszlim veszedelmet nem akarja észre venni.


Igaz. Luther joggal háborodott fel. De rózsakeresztes (lásd. Luther szimbólumát) betyárság volt a jogos, az egyházi visszaélések elleni követelések közé teológiai tévtanokat keverni, ami szervezetileg megbontotta az Egyházat.

Joggal háborodott fel Luther, bár nem ő volt az első, hisz már Dante is reformátor volt. Joggal háborodtak fel, amikor businessman-ek lepték el a Vatikánt. Meg olyan jópofa alakok, mint Feri bácsi, aki elhárítja magától a pápai szerepet.

Jót tett Luther a katolicizmusnak is, mert végre észbe kaptak egy kicsit. De ettől még Luther eretnek. Ha azonban ma feltámadna, és körülnézne akár Rómában, akár Németországban, köpne egyet. És próbálná visszacsinálni az egészet. Volt ugyanis benne betyárbecsület.


Én ezt nem akartam kimondani, de itt állok és mást nem tehetek.

Szentatyám, kérlek őrizd meg hitünk lényegét, az ember felelősségét, amely a szabad akaratból fakad. Tévednek, akik szerint Istené a felelősség bűneink miatt, ugyanis nem lehet eleve elrendeltetés. Ha Isten maga a szeretet, abban az esetben nem rendelheti el elve a bűneinket.

Szentatyám, Benedek pápa, bármit is tettek veled, kérlek, hogy mentsd meg Egyházadat, a jó Isten segítsen ebben, mint annyiszor megtette, Ámen!

Válaszok:
packó | 2016. november 1. 20:58
packó | 2016. november 1. 20:58

Vajon Luthernak minden észrevétele, meglátása, lépése hibás volt anno?

Ha igen, akkor Ferenc pápa miért nem ítéli el minden megnyilvánulását?

Ha igen, akkor II. János Pál miért nevezte Luthert "a hit tanítójának" 1980-ban németországi látogatása alkalmával?

Benedek pápa hasonlóan németországi látogatása alkalmával az egykori ágoston-rendi kolostorban elmondott beszéde során miért méltatta Luther szenvedélyes személyiségét és istenkeresését, példaként állítva elénk?

Tekintsünk vissza a múltba..

"A Ferenc pápát eretnekséggel vádoló hiper-konzervatívok által összeállított bűnlistán szerepel az a vád is: nagyon elismerően nyilatkozott a hitújító Luther Márton szerepéről. Szabó Ferenc jezsuita teológus újabb írását közöljük.

Emlékeztetőül: Ferenc pápa június végén Örményországból Rómába utazva a repülőn válaszolt az újságírók kérdésére. Egyikük arra kérdezett rá, hogy a reformáció ötszázadik évfordulója felé közeledve nem volna-e itt az idő Luther pápai kiátkozásának visszavonására.

A pápa így kezdte válaszát: „Úgy gondolom, Martin Luther szándékai nem voltak tévesek. Ő egy reformer volt. Lehet, hogy néhány eljárása nem volt helyes. De abban az időben, ha elolvassuk Pastor történetét (egy evangélikusét, aki megtért, amikor a valóságot meglátta – katolikus lett), az egyház nem volt éppen követésre méltó modell. Korrupció, világiasság, pénz- és hatalomvágy volt az egyházban, és ő ez ellen lépett fel. Intelligens volt és megtett néhány lépést, meg is indokolva azokat. Ma a lutheránusok és a katolikusok, a protestánsokkal együtt, egyetértünk a megigazulásra vonatkozó tanban…”

Ismeretes, hogy – főleg a II. Vatikáni zsinat óta – a katolikus egyház fokozottabban elkötelezi magát az ökumenizmusban: jelzi ezt XXIII. János, VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek számos megnyilatkozása, és most nyomukban járva Ferenc pápa is. Első programírása, az Evangelii gaudium óta gyakran hangoztatja: a keresztény egységtörekvés az Egyház létkérdése és az evangelizálás legelső követelménye. „Legyenek mindnyájan egyek, hogy a világ higgyen!” (Vö. Jn 17,20–22) Katolikus egyháztörténészek és olyan teológusok, mint az ökumenizmusban élenjáró Yves Congar OP, már a II. Vatikáni zsinat előtt elkezdték pozitívabban értékelni a reformátor Luther szerepét: az egyház reformjára sürgető szükség volt, Luther fellépése siettette a reformokat bevezető Trentói zsinat meghirdetését.

P. Congar idézi a következő meghökkentő dokumentumot: Mindjárt a Luther által meghirdetett reform elején, a holland reform-pápa, VI. Adorján (csupán egy évig szolgált: 1522–1523) levelet írt Chieregati pápai követnek, amelyet e küldött 1522. november 25-én olvasott fel a Nürnbergi diétán. Ez az irat megdöbbentő képet fest az akkori egyházi állapotokról:

Nyíltan elismerjük, hogy Isten az Egyház üldöztetését az emberek, különösen pedig a papok és főpapok bűnei miatt engedte meg. […] Tudjuk, hogy még a Szentszéknél is számos év óta sok gyalázatos vétket követtek el: visszaélés a szent dolgokkal, a parancsolatok áthágása, úgy, hogy mindez botrányba torkollott. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a betegség átterjedt a fejtől a test tagjaira, a pápáktól a prelátusokra. Mi valamennyien, prelátusok és egyháziak, letértünk az igazságosság útjáról. Már régóta senki sem cselekszi a jót, ezért mindnyájunknak imádnunk kell Istent, meg kell alázkodnunk előtte; mindegyikünknek meg kell vizsgálnia, miben bukott el és szigorúbban kell magát vizsgálnia, mintsem azt majd Isten teszi a harag napján. Következőleg te megígéred nevünkben [ezt a nunciushoz intézi a pápa], hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy elkezdjük a római [pápai] udvar megjavítását, ahonnan talán a baj származott; onnan jön az orvoslás, minthogy a betegség is onnan jött.
Megdöbbentő vallomás! A tragédia az, hogy ez először csupán VI. Adorján pápa bűnvallomása volt, amelyet nem követett gyorsan az Egyház megtérése. A katolikus reformok – válaszként a reformációra – majd a hosszú évekig tartó Trentói zsinat (1545–1563) rendelkezései nyomán kezdődtek el..." [szemlelek.blog.hu]


Vajon a katolikusoknak fel kell adniuk Jézus tanításait, a katolikus egyház dogmáit ahhoz, hogy rájöjjenek, ugyanazon Krisztus halt meg a katolikusokért és akár az evangélikus egyház híveiért? Hogy több dolog az ami összeköt, mintsem az ami eltávolít? Hogy belássák, Luthernek is voltak helyes meglátásai és hibás lépései is, ahogyan az egyház akkori vezetői, felszenteltjei is követtek el hibákat, bűnöket, maguk is?

Hogy Luther története sem csak fehér vagy csak fekete fejezetekből áll?

"1988-ban a „Fides et Ratio” enciklika vitájakor mondta Ratzinger bíboros, hogy olvasta Luthernek mindazon írását, melyet a reformáció előtt írt. Ratzinger arra buzdította a jelenlevőket, hogy olvassák újra el ezeket az írásokat, mert megmutatják azt a nagy harcot, melyet Luther vívott magával, hogy el tudja fogadni a jó és igazságos Istenről szóló tanítást. Ratzinger szó szerint ezt mondta: „Kedves protestáns barátaink, fedezzék fel újra azon évek Lutherjét!”

A vita több órán át tartott. Huber püspökre nagy hatást tett Ratzinger, és azt mondta, hogy azok közé tartozik, akik Luthert valóban ismerik.

Ratzinger bíboros ezen ismereteinek volt köszönhető, hogy a megigazulás tanáról szóló katolikus-evangélikus közös nyilatkozat megszülethetett. Amikor ugyanis a folyamat megfenekleni látszott, bevonták a munkába Ratzinger bíborost és Johannes Hanselmann püspököt, a Lutheránus Világszövetség egykori elnökét. E két egyházférfi barátságának is köszönhető, hogy létrejött az egyetértés.

Hanselmann halála után került sor arra a fontos ülésre, amikor megtalálták egynapos hosszú vita után azt a megfogalmazást, melyet mindkét fél el tudott fogadni." [magyar kurir]

Válaszok:
hhonor | 2016. november 1. 22:45

"De nem csak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem" [Jn 17,20-20]

A közeledés, belátni, hogy a másiknak is lehet igazsága, hogy a másik is ugyanazon egy Isten felé szeretne tartani, hogy ugyanazon Krisztus a megváltója katolikusnak és Luther követőinek, hogy testvérekről beszélünk Krisztusban, ezek nem Krisztus szándékai ellen, hanem Krisztus szándékai szerint valók s ehhez még mindig nem kellett feladni azt, amit igaznak tartunk.

Viszont Ferenc pápa személyének tudatos, szándékos támadása már Krisztus szándékai ellen törtetnek, mit szolgálva?

Válaszok:
hhonor | 2016. november 1. 22:59

Vajon mi azok szándéka, milyen tanításokat követnek, kit szolgálnak azok, akik akár Ferenc pápát illetve Benedek pápát szándékaik ellenére szembe próbálják egymással állítani, valótlanságokat állítva, meghazudtolva akár Ferenc és Benedek pápát is? Ezen gyümölcsök merre jelölik ki az ember útját?


Ma minden területen korszakváltás van.
Talán az lenne az egyházak dolga, hogy arra világítsanak rá, hogy az ember is egy olyan élőlény, aki nehezen boldogul Istenhit nélkül.

A hit gyakorlása nem vallás-függő, hanem egy igény az emberben, hogy mindig legyen egy biztos pont az életében, ami teljesen az övé, ez pedig a hite szerinti hitvallás.

A hitvallás gyakorlatára tették rá a kezüket a különböző vallások.
Több embertől hallom, hogy minden szertartás fölött fontosnak tartaná az aktív, emberi részvételt a hitgyakorlásban

Minden olyan pápa, aki nem csak az egyházi vagyon egyben tartására, növelésére tud gondolni, nehezen tud lényeges reformot végrehajtani , mert az elődei által megfogalmazott tézisek , követendő normák feladásával veszteség érné a pápai intézmény körül szorgoskodó "szakembereket" (pénzügyi, hittudományi , stb. körök).

Kíváncsi lennék arra, hogy Ferenc pápa regnálása alatt eltörlik-e a cölibátust, ami az emberi oldalon mindig is egy rizikó faktor az egyházon belül.
Ez lenne egy korszakalkotó reform.

A mai világban szükség van hitre és hitgyakorlásra, mert minden összetartó erő erodálódott, az emberiség nagy része elveszítette az "iránytűt" , nem képes már békességben élni.


Azért ennek a szövegnek a nagy része elkenés. A protestánsok nyilvánvalóan tök mást értenek a papi szolgálaton, a szerzetesi fogadalmakon, az egyház egységén, és pl. az egyház tulajdonán, mint a katolikusok.

Ezt a teológiai vitát morális szintre lehúzni, üres, sehová nem vezető demagógia:

"...nyilvánosan megszegte papi és szerzetesi fogadalmát, a világi urakat az egyházi vagyon jogtalan eltulajdonítására, tehát egyházrablásra bíztatta..."

Válaszok:
ancilla | 2016. november 2. 22:02

Még ritkábban, hogy a Lutherbibel idejére már kb. 20 nyomtatott német nyelvű Bibliakiadás jelent meg, tagadhatatlanul a Vulgatából fordítva, és nem túl jó minőségűek.

De a Vulgata elhagyását a katolikusnak maradt Rotterdami Erasmus is követelte.

Szóval ez tényleg nagy tette Luthernek, Károli Gáspárt vagy Káldi György SJ-t mi önmagában ezért tiszteljük, de ha Luther csak ennyit csinált volna, bőven megmaradhatott volna a Katolikus Egyházban, mert ez a levegőben volt.

Válaszok:
kgyula | 2016. november 2. 16:19
Neville | 2016. november 2. 17:28

Nem ketlem hogy Luther joszandeku volt, de ugye tudjuk mivel van a pokolba vezeto ut kikovezve..


Luci Ferenc pápa a katolikusok Gorbacsovja.

Tokeletes meglatas.

Válaszok:
bro1 | 2016. november 2. 23:49

Gorbacsovnak a kommunizmus ellensegei szamara volt csak pozitiv hozadeka.

Ahogy Ferinek is a katolicizmus ellensegei szamara van.

A parhuzam stimmel.


Azért Bangha páter kritikájával csinján bánjunk! Hátha nem érünk fel hozzá...

Válaszok:
Csomorkany | 2016. november 3. 06:57

Ilyen a forradalom és az ellenforradalom. Ha meg lehetett volna őrizni az egyház egységét, valszeg szélesebb katolikus körökben hatottak volna Rotterdami Erasmus - vagy akár a katolikusnak maradó Luther Márton Bibliafordító - gondolatai már akkoriban.

Ez a "mi lett volna ha..." szintje, de az tény, hogy a Biblia szélesebb körű terjesztését a Tridenti Zsinat állította le jóval Luther után, és valóban nem kifejezett tiltással.


Be kell vallanom, nincs olyan ambícióm, hogy fölérjek hozzá.

Válaszok:
ancilla | 2016. november 3. 13:36

Ámen. De azért ugye sejted, milyen eredményeket hoznának a katolikusnak kereszteltek körében végzett közvéleménykutatások, ha földobnál néhány alapkérdést a katekizmusból? A kilencvenes évek elején végzett ilyeneket Tomka Miklós...


Mondjuk izgalmas történelmi kérdés, hogy kik is voltak ezek a Luther előtti Bibliafordítók. Az biztos, hogy a reformáció nagyjából a husziták óta benne volt a levegőben egész Németországban.


Nem tudom mire vélni ezt a mondatot.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. november 4. 07:47

Az egyházamnak tartozom azzal, hogy katolikusként időnként értékeljem a hülyeségeidet. Ha nem válaszolsz, a te dolgod.


Vannak példaképeim a korszakából. Apor Vilmos, Slachta Margit, Salkaházi Sára, Tóth Tihamér, Sík Sándor, Szerb Antal, Mindszenty József, Kerkai Jenő, stb.

Bangha Béla nincs a példaképeim között. Sajnálom.


Vajh szétszednek é ha leírom, mit gondolok Ferenc pápa felől? Azt, hogy tudja, tévednek a tévedhetetlenek,sokban tévednek, már azért is, mert az Írásban sem simmel minden. Mindjárt az elején azt írja, szóval teremtette az embert, utána meg azt sajátkezűleg, sárból gyúrta,holott valószínűleg a már melévő állatokból ejlesztette.
És a többi világról,értelmes lényekről mér hallat, amikor azokról Indiában és a mayáknál is tudnak?
Ismerte teremtményeit, tudta, hogyan fonak cselekedni, mért tiltotta volna el a tudást, hisz észt adott nekik, de mért tette volna őket örökéletűvé, hát már milyen sokan vagyunk,mint hal a konzeervdobozban már olyan sűrűn volnánk.
Évát mért Ádám bordájából csinálta volna, az Y kromoszómákat ki kellett volna piszkálni belőle,
Mért kellett volna szedetlen hayni két fát, eyék a madarak és a hernyók a termést - a tilalom inkább az őserdőben , a hordavezértől származhatott, aki féltve a hasát, tabuvá nyilvánította a két gyümölcsfát.
Állatokat öltek, embereket öltek áldozatul - mért nem mondta soha, hogy nem eszik belőle, ne tegyék - lám, ábel is megúszta volna.
Noli me tanere, mégnem mentem fel atyámhoz - mondja Jézus Mária Magdolnának - de három nap is eltelt, az Atya mé se fogadta, amikor a Fénylény még enem is fogadott - talán sajnálta felvilágosítani, hogy nem ő az apukája?
Ferenc pápa azt is tudja, nem szólhat a tévedhetetlenek ellen, mert elcsapják, talán meg is ölik mittehetne? Jézus szeretettana szép, azt kell neki is hangoztatni. És nem érti az európaiakat, otthon már mindenféle népség van, semmi bajuk eymással. Ő nem tud a százéves török uralomról a magyarság mefogyatkozásáról, Trianaonról, és arról, román, szerb, tót, osztrák mind attól fél, az arabok makd úgy bánnak velük, mint ők a magyarokkal.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó