A női lelkészségről

2016. június 9. 09:42

Jakab Bálint
reposzt

Lehetséges, hogy a férfi papságot kizárólagosan vállaló egyházak jelenléte erőteljesebben hat a társadalomban. Nem a nemi kizárólagosság, hanem az egyértelműség miatt. A társadalom inkább vevő az isteni egyértelműségre, mint a társadalmi egyenlőségre.

„Nehéz kérdéseket vet fel a lett evangélikus egyház merész döntése, amelynek következtében nemcsak megtiltotta a nők lelkészi szolgálatra történő szentelését, hanem visszamenőlegesen is hatálytalanította az addig felszentelt női lelkészek jogosultságát a szolgálatra. Női lelkészek nem szolgálhatnak a lett evangélikus egyházban – ez a végkövetkeztetés. A miértekről különösen az észak-német evangélikus egyház szemüvegén át olvashatunk a témáról, ami eléri lassan azokat a protestáns, döntően evangélikus közösségeket, ahol a zsinati döntést, amely kétharmados többséggel született diszkriminációnak és az eddigi egyházi vívmányok elérésétől való visszalépésként értékelik. (...)

Ha az idők jeleire figyeltek az egyház vezetői, talán észlelhették negyedszázaddal a rendszerváltás után az egyház életét lényegesen befolyásoló történéseket, benne a szekularizáció vívmányainak egyházba történő beengedésének következményeit abban a kontextusban, amely az egyházban a női lelkészséget elfogadó vagy elutasító közegben hatott. Lehetséges, hogy a férfi papságot kizárólagosan vállaló egyházak jelenléte erőteljesebben hat a társadalomban. Nem a nemi kizárólagosság, hanem az egyértelműség miatt. A társadalom inkább vevő az isteni egyértelműségre, mint a társadalmi egyenlőségre. Bibliai alapozású a férfiak papi szolgálata. Kései és protestáns vívmány a nők lelkészi szolgálatra szentelése. (...)

A kettős kényszer, amely az ekkleszia tou Theoura nehezedik, hogy az időszerűség és Krisztus-szerűség kihívásainak eleget tegyen, egyértelműséget kíván. Az egyértelműség teremti meg a hitelességet. Az elhívás és a döntés, az elfogadás és elutasítás, az igen-nem egyértelműsége teszi hihetővé és hitelessé Isten egyházát mindenkor. Nem könnyű feladat. S akik egyházi felelős pozícióban – zsinati szinten - nehéz és olykor népszerűtlen(nek tűnő) döntéseket hoznak, nem gondolom, hogy nem olvasták a Bibliát. Ezért is furcsák az egyházon kívüli, de különösen belülről érkező hangok, amelyek azt sugallják, mintha a zsinatot az egyház Bibliát nem ismerő tagjaiból választanák.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/23008