Egyháztörténet

Két év, 460 oldal: izgalmas krimiként is olvasható Pázmány kinevezésének története

2016. február 8. 22:18

Sajátosan intrikákkal teli korszak volt Erdő Péter bíboros szerint elődje, Pázmány Péter kora, akinek az esztergomi érsekké való kinevezésének a történetét írta meg Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. A kötet bemutatóján még az is felmerült: érdemes volna utánanézni, milyen hatással voltak az ügyek haladására a politizáló főrendek háttérbe húzódó feleségei lelkivezetőiken keresztül.

Tekintélyes, vastag kötet érkezett pár hete szerkesztőségünkbe, amellyel csak azért nem lehet ölni, mert puhafedelű. Ami még furcsább volt, az a 460 oldalas könyv címe: Pázmány, a jezsuita érsek; kinevezésének története, 1615-16 (Mikropolitikai tanulmány). Két évről szól tehát a 460 oldal, Pázmány életének két évéről.  Elolvasni az előző pár hét alatt a teljes könyvet esélyünk nem lett volna, habár megtennénk, mert két évről ennyit írni az figyelemre méltó. Így elmentünk a kötet bemutatójára, a jezsuita érsekről elnevezett egyetem Hittudományi Karára hétfő késődélután. 

A kötet szerzője Tusor Péter, aki nagyon sok idejét tölti minden évben a Vatikáni Levéltárban. Egyszer azt kérdezte XVI. Benedektől egy riporter, hogy mit rejtegetnek az „inkvizíció pincéi”. Az azóta nyugalmazott egyházfő annyit felelt: „az inkvizíció pincéi, az a levéltárunk”. Szóval itt kutat Tusor Péter, aki a húsz éve létrehozott Egyháztörténeti Kutatócsoport tagja, amely kutatócsoport eddig 22 kötetet tett lett az asztalra. A mostani „mikropolitikai tanulmány” a Collectanea Vaticana Hungariae sorozatban jelent meg, annak is a tizenharmadik kötete. 

Intrikák és források

A kötet bemutatóján Erdő Péter bíboros , akinek kánonjogászi tevékenysége mellett hobbija a történelem, rámutatott: Pázmány kora, a koraújkor „sajátosan intrikákkal teli” korszak volt, így aztán minden magyar olvasó számára érdekfeszítő lehet a kötet tartalma. 

Bitskey István akadémikus, egyetemi tanár rétorikusan feltette a kérdést: vajon melyik az igazi Pázmány?  A jezsuita, a bíboros, az egyetemalapító, a kancellár, a politikus, a diplomata, netalántán az imádságos prelátus? Komplex életutat vizsgál tehát Tusor, aki Bicskei szerint „minden eddiginél szélesebb forrásbázis” alapján írta meg munkáját, és emellett párját ritkító jártasságra tett szert a szentszéki bürokráciát illetően. 

Mitől mikropolitikai?

Na de mitől lesz egy tanulmány „mikropolitikai”, főleg ha nem ötven, hanem 460 oldal? Attól, hogy „informális, személyi kapcsolatokon nyugvó hálózatot” működtető emberről írják, aki mindezt a hálózatot politikai tevékenysége érdekében működteti. 

Török Csaba professzor arra mutatott rá, hogy a kötetben – mily meglepő – a mikrotörténelem bontakozik ki. Hozzátette azt is: érdekes lenne megvizsgálni, hogy – mivel a katolikus főrendeket vezető főnemesnek a felesége Pázmány lelki leánya volt – milyen hatást tudtak gyakorolni a többnyire háttérben maradó főrendi feleségek lelkivezetőjükön keresztül egy-egy ügy előremenetelére. 

Fürdőző nuncius

Vajon miért terjedt el a pletyka, hogy Pázmánynak titkos szeretője és gyermeke volt? Vajon miért lett turóci prépost, mielőtt érsek lett, mit jelentett a fehér motetta, és átlépett-e félévre Pázmány a szomaszka rendbe? És miért járt fürdőzni a nuncius, aki miatt elhalasztódott Pázmány fogadalomtétele a szomaszka rendbe; tényleg beteg volt az illető? Ilyen és hasonló kérdésekre is választ kaphat az, aki belelapoz a krimikkel versenyző izgalmakat rejtő kötetbe. A bemutató közben azon gondolkoztunk, talán nem érne-e meg egy kosztümös nagyjátékfilmet a Tusor Péter által évek fáradságos munkájával összeállt sztori. Mindenesetre mi megnéznénk a moziban.

 

 

A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/20163