Titkos összejövetelek

Tagja volt a pápaellenes „Mafia”-klubnak a liberális belga bíboros

2015. szeptember 28. 10:01

Maffiának hívta saját magát az a titkos, a svájci Sankt-Gallenben ülésező egyházi csoport, amely ellenezte XVI. Benedek pápaságát és Ferenc pápa felépítésén dolgozott – ismeri be most megjelent életrajzi kötete kapcsán Godfried Danneels belga bíboros, aki annak idején támogatta az abortusz legalizálását és a melegházasság bevezetését.

A Maffia – így nevezték el saját maguk azt a svájci Sankt Gallenben a helyi püspök, Ivo Fürer által 1996-ban alapított, titkos, nyomásgyakorló csoportot, amelynek 1999-től tagja volt Godfried Danneels belga bíboros, volt brüsszeli érsek, aki Ferenc pápa egyik személyes meghívottja az őszi püspöki szinódusra. Minderről Jürgen Mettepenningen és Karim Schelkens megjelenés előtt álló, a bíborosról írt életrajzi kötetében olvashatunk, amelyről angol és belga hírportálok számoltak be.

Danneels bíborost annak ellenére hívta meg 45 saját delegáltja között Ferenc pápa az őszi püspöki szinódusra, a 2014-es szinódus folytatására, hogy így a kicsi és nem túl élénk belga egyházat három  főpap fogja képviselni (a bíboroson kívül John Jozef Bonny antwerpeni érsek és Lucas Van Looy ghenti püspök), s ezzel erőteljesen felülreprezentált lesz az egyházon belüli súlyához és sikeréhez képest. Ráadásul Danneels  XVI. Benedek által kinevezett utódja, André-Joseph Léonard brüsszeli érsek nem lesz tagja a belga küldöttségnek. 

 

Titkos összejövetelek

A Sankt Gallen-i csoport a II. János Pál pápa alatti, állítólagos növekvő centralizáció és Ratzinger bíboros növekvő befolyása ellen lépett fel, és az egyház reformista szárnyának prominens személyiségeit tömörítette, mint a a jezsuita Carlo Maria Martini bíboros, Achille Silvestrini bíboros, a Ferenc pápa személyes kedvencének tekintett Walter Kasper bíboros , aki a tavalyi családszinódus reformista szárnyának vezetője volt, Karl Lehmann bíboros, a holland Adriaan van Luyn püspök és az angol Basil Hume bíboros. A csoport saját bevallása szerint Jorge Bergoglio pápává választásán is munkálkodott.

Schelkens azt nyilatkozta mindezzel kapcsolatban: Ferenc pápa megválasztását Sankt-Gallenben készítették elő, a mostani egyházfő pedig a „Mafia” által képviselt szemléletet vallja magáénak, a csoport által az előző tíz évben körvonalazott programot valósítja meg. Mettepenningen hozzátette: a klub célja az volt, hogy közelebb vigye az egyházat az emberek szívéhez. 

Hogy a csoport saját magát „Mafiának” nevezte, azt maga Danneels bíboros vallotta be a kötet kapcsán egy pódiumbeszélgetésen, amiről videó is készült: „a Sankt-Gallen csoport csak egy amolyan látszatnév. Igazából saját magunkat és a csoportot csak úgy emlegettük: a Maffia”.

A bíboros szerint sok tagja volt a klubnak, amely titokban tartotta üléseit, felvételek nem készültek, s így szabadon tudtak témákat megvitatni. Miután Róma Camilo Ruini bíboros személyében „nyomozót” küldött annak kivizsgálására, létezik-e a titkos csoport, Danneelsék megelégedésére a Vatikán embere üres kézzel tért haza.  

A liberális belga bíboros

A 82 éves, tehát nyugdíjas Godfried Danneelst 1983-ban kreálta bíborossá II. János Pál pápa. Danneelsről ismert, hogy 1990-ben azt javasolta a belga királynak: írja alá az abortuszt legalizáló törvényt; a papi szexuális visszaélések áldozatait arra intette, maradjanak csöndben; a melegházasság 2003-as bevezetéséről pedig úgy vélekedett, hogy az véget vet az LMBTQ-emberek diszkriminációjának, habár nem szabadna „házasság”-nak hívni. Sőt, az azt bevezető, Guy Verhofstadt által vezetett liberális kormánynak levelet is írt, amiben üdvözölte a lépést. 

Danneels egyébként teológusként az 1962-65-ben tartott II. Vatikáni Zsinat liturgiáról szóló, Sacrosanctum Consilium című dokumentumának egyik szerzője volt.

Danneels vezetése idején a belga egyházban történelmi mélypontra csökkent a vasárnapi miselátogatás és a papi hivatások száma, amely utódja, a konzervatívnak elkönyvelt André-Joseph Leonard kinevezése óta változott minimális mértékben pozitív irányba.

 

A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/17154