Európa2014

Henri Boulad SJ: Európa nem veheti magára a világ összes baját

2014. július 21. 15:02

Aki nem hajlandó integrálódni, azt haza kell küldeni – mondja az európai bevándorlásról Henri Boulad SJ egyiptomi jezsuita szerzetes, neves katolikus szerző. Boulad szerint a nyugati hatalmak eltérítették eredeti céljától az arab tavaszt, a törökök EU-s csatlakozása rémálom, és ugyanúgy szavazni kellene más országokban is a mecsetek, minaretek építéséről, mint Svájcban. Henri Boulad július 17-én, csütörtökön tartott előadást Budapesten a jezsuita Párbeszéd Házában, ezután beszélgettünk vele.

Mit gondol az arab tavaszról ma?

A Nyugat eltérítette eredeti céljától. A NATO politikai, gazdasági és stratégiai érdekek miatt manipulálta az arab tavaszt. Nem tudom pontosan, milyen érdekekről van szó, bizonyosan az olajról, gázról és ilyesmikről. Ez egy machiavellista operáció.
 
Miért gondolja, hogy a NATO és a Nyugat eltérítette céljától az arab tavaszt?
 
Mert van egy rakat dokumentum a számítógépemen, amelyek azt mutatják, hogy évekkel ezelőtt megszületett a terv és most valóra váltják. Ez a véleményem. 
 
Nem akarja a média rendelkezésére bocsátani ezeket a dokumentumokat?
 
A médiának ugyanúgy megvannak ezek a dokumentumok, csak nem közlik őket, hanem elrejtik. Egyes híreket közölnek, másokat nem. 
 
És az arab tavasz eredeti gondolatát támogatta?
 
Az eredeti ötlet jó volt önmagában, de utána ez megváltozott. Ami Szíriában történik, az nem a szíriaiak forradalma. Az amerikaiak, Anglia és Franciaország zsoldosokat fizetnek a háttérben a kormányellenes lázadók oldalán. 
 
Az arab tavasz mellett határozott véleménye van az európai bevándorlásról is. Miként lehet összeegyeztetni a humanitárius szempontot azzal, hogy a Nyugatnak meg kell őriznie az identitását?
 
Európa nem engedheti be ajtaján a világ összes nyomorúságát. Ha megteszi, össze fog omlani. Sőt, Európa épp összeomlóban van. Európa nem tud befogadni több embert, még humanitárius indokok alapján sem. Akik Európába érkeznek, elutasítják, hogy integrálódjanak. Szerintem akik nem hajlandóak integrálódni és meg akarják változtatni Európát, azokat haza kell küldeni. 
 
Mint egy alexandriai születésű egyiptomi jezsuita, miért olyan fontos önnek Európa?
 
Európa számomra az emberi és spirituális értékek megtestesülése. Ha összeomlik, mindez elveszik. És az arabok vagy az afrikaiak nem fogják helyettesíteni azt, ami Európa volt évszázadokon keresztül. Ezért számomra Európa megmentése kulcsfontosságú. 
 
Mit gondol, Európának egységesen fel kellene lépnie a muzulmán országokban élő keresztények jogaiért?
 
A muzulmán országokban élő összes kisebbség érdekeiért, nem csak a keresztényekért, az emberi jogok nevében. Európának ezt kellene tennie, nem pedig a terrorizmust, az iszlamizmust és a háborúkat kellene támogatnia. Ami Szíriában, Irakban, Pakisztánban történik, az egy katasztrófa. S ezek állítólag demokratikus országok. Az emberi jogok számukra nem jelentenek semmit. Nagy elveket deklarálnak és aztán azokkal ellentétes módon cselekszenek. 
 
Támogatná például, hogy Európa azt mondja: ha nem lehet templomot építeni az arab országokban, például Szaúd-Arábiában, akkor nem lehet mecsetet sem építeni az öreg kontinensen?
 
Pontosan azt kellene csinálni, amit Svájc csinált. Népszavazáson elutasította a minaretek építését. Meg kellene kérdezni az embereket, hadd döntsenek ők, ez a demokrácia. Ha demokratikus országnak tartod magad, kérdezd meg a polgáraidat! Kérdezzük meg a francia, az olasz, a német embereket, hogy akarnak-e mecseteket! Ha nem, akkor ennyi! 
 
És ha a muzulmánok az iszlám államokban egy ilyen szavazáson elutasítanák a templomok építését, az rendben volna?
 
Rendben van, ez a demokrácia. 
 
Miért ellenzi Törökország EU-csatlakozását?
 
Mert Törökországnak semmi dolga Európával sem földrajzilag, sem történelmileg, sem kulturálisan. Miért nem akarja az EU mindjárt Pakisztánt vagy Kínát felvenni? Törökország évszázadokon át harcolt Európa ellen. Miért akarjuk őket integrálni Európába? Őrület! Biztos vagyok benne, hogy Törökország uniós csatlakozását el kellene utasítania az EU-nak, a törököknek semmi keresnivalójuk az EU-ban!
 
Mintha az EU sem igent, sem nemet nem mondana a törököknek, helyette örökké hezitál. Mit gondol, tényleg van realitása a törökök csatlakozásának?
 
Ha az európaiak elég hülyék, hogy ezt engedjék, akkor igen. Európa ostobaságot halmoz ostobaságra, szóval akár ez is valósággá válhat. Ez Európa végét jelentené.
 
Milyen ostobaságokra gondol?
 
A terrorizmus támogatását, a különféle nemzetek identitásának elvesztését: Brüsszel azon van, hogy politikai és gazdasági érdekek miatt megszüntesse a nemzeti identitásokat, és ez óriási ostobaság. Ez az egész egy piszkos játék. 
 
Könyveiben arról értekezik, hogy az iszlám még nem békült meg a modern időkkel. Hogy látja, változott ez vagy még mindig így van?
 
Sok muszlim szeretné, ha ez megtörténne. De a radikálisok elutasítják ezt a Korán nevében. Azt mondják: ha megtörténne, amit szeretnétek, akkor az iszlám nem lenne többé iszlám. És ezzel egyetértek. Az iszlámot nem lehet megreformálni anélkül, hogy elvesztené identitását és természetét. 
 
Ha jól tudom, ön kedveli a szúfi hagyományt. Ez sem jelentene megoldást?
 
Igen, nagyon szeretem a szúfi miszticizmust. De a szúfizmust elítéli az iszlám főáram. 
 
Hanyatlást lát Európában: ön szerint mikor kezdődött ez a hanyatlás és miért?
 
Amikor Európa elvesztette spirituális és keresztény gyökereit. A judeo-keresztény örökség része az európai identitásnak. Amikor hivatalosan elutasította az EU, hogy ezt megemlítsék az „európai alkotmányban”, az ennek a gyökérnek az elvágását jelentette, minden realitás és igazság ellenére. Európa három pillére épül: a görög-rómaira, a judeo-keresztényre és a modernitásra. Ez a három örökség formálta Európát. Ha elfelejti a judeo-keresztény örökségét, elveszíti a lelkét. 
 
Ez a folyamat visszafordíthatatlan?
 
Semmi sem visszafordíthatatlan, csak harcolni kell az értékeinkért.
 
***
 
Henri Boulad 1931-ben született Alexandriában. Édesapja szír, édesanyja olasz származású, a család francia anyanyelvű katolikus. Boulad 1950-ben lépett be a jezsuita rendbe, Bejrútban szentelték pappá 1963-ban. Franciaországban tanult filozófiát, Libanonban teológiát, a az Amerikai Egyesült Államokban pedig pszichológiát és pedagógiát. Három doktorátust szerzett. Visszatérve Egyiptomba az ifjúság nevelése és a szociális munka területén dolgozott, valamint lelkigyakorlatok vezetője lett. Felkarolta a leprásokat, ezen akciójába bevonta a fiatalokat is. Kalkuttai Teréz anyával egyetértésben szervezkedett a szegényekért Egyiptomban, majd Szudánban. „Teljesen önfeláldozásnak szentelt életéért” megkapta a francia érdemrend tiszti keresztjét. 1985-től a kairói Caritas vezetője, alelnöke a szervezet római központjának. Gyakran tart előadó-körutakat Európában. 2007-ben levelet írt XVI. Benedek pápának, amelyben az egyház szerinte „idejétmúlt”, „moralizáló”, „atyáskodó” nyelvezetének megújítását szorgalmazza, s szerinte „a katolikus egyház, amely évszázadokon át Európa nagy nevelője volt, feledni látszik, hogy Európa időközben eljutott az érettségre”. Boulad szerint teológiai, lelkipásztori és spirituális reformra lenne szükség, az egyház pedig túl „formalista”. A levelet eredetileg csak a pápának szánta, de mások nyilvánossá tették, amelyért Boulad bocsánatot kért.  
 
fotó: Czope Anna 
A bejegyzés trackback címe: http://kereszteny.mandiner.hu/trackback/13537